Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szatmári-Karmanoczki Emília: A magyar protestantizmus helyzete a 18. században, tekintettel a Patay-család egyházi szerepére
Szatmári-Karmanoczki Emília Sokáig várt a hatalomra kerülésre II. József, közel negyven éves volt, amikor anyja halála után a trónra léphetett. A várakozás évei alatt megerősödött saját elképzeléseinek jogosságában, türelme azonban elfogyott, így aztán 1780-tól rohamtempót diktálva uralkodott országaiban. II. József egyik első, legfontosabb intézkedése a Türelmi Rendelet (Edictum Tolerantiale, 1781. október 25.) megalkotása volt 1781-ben, amely a reformátusok, evangélikusok és ortodoxok számára szabadabb vallásgyakorlást engedélyezett az addiginál. Valódi felvilágosult gondolkodóként és uralkodóként így fogalmazott: „kártékony minden kényszer, mely erőszakoskodik az emberek lelkiismeretén, viszont a keresztyén kegyességből fakadó igazi türelem mind a vallásnak, mind az államnak nagy hasznot hajt.”80 A rendelet értelmében a protestánsok bárhol szabadon építhettek templomot, iskolát, lelkész- vagy tanítólakást, ahol legalább száz protestáns család élt. A templomnak azonban nem lehetett tornya, sem harangja, ajtaja pedig nem nyílhatott az utcára. Megengedte, hogy a nemesek oratóriumaiban lelkész szolgáljon, és az alkalmaikon bárki részt vehetett. A leányegyházak újra saját hitfeleke- zetük lelkésze alá tartoztak, de a stólát továbbra is a plébánosnak tartoztak fizetni. A protestánsok jogilag, politikailag egyenlők lettek a katolikusokkal: eltörölték a decretalis esküt, nem kötelezték őket többé más felekezetek isten- tiszteletén, körmenetén való részvételre. A protestánsok zsinattartási engedélyt kérhettek. Katolikus püspökök nem, csak saját szuperintendenseik vizi- tálhatták a protestáns lelkészeket. A protestáns rabokat saját lelkészeik látogathatták, az árvákat is a maguk vallásában kellett nevelni. A vegyes házasságokat továbbra is katolikus papok kötötték, de tilos volt reverzálist venniük: katolikus apának minden gyermeke katolikus keresztségben részesült, protestáns apa fiúgyermekei protestánsok lehettek. Röviden úgy foglalhatjuk össze a Türelmi Rendelet lényegét, hogy az vallásszabadságot biztosított a protestánsoknak, de megtartotta a katolikus egyház kivételes jogállását, és szó sem volt kölcsönösségről és viszonosságról. A Türelmi Rendelet végrehajtása nehéz feladat volt, hiszen a Mária Terézia-féle hatóságok, valamint a katolikus klérus komoly ellenállást fejtett ki vele szemben. VI. Pius pápa személyesen is Bécsbe utazott (fordított Canossa-járás, 1782. február 27. és április 22. között), hogy meggyőzze a királyt a rendelet visszavonásáról — sikertelenül. Az erős ellenállás ellenére is kihirdették lassan az egész országban az edictumot. Hatására csak 1784 végéig 141 evangélikus és 92 református templom épült az országban.81 Ezek közül az egyik a Patay II. Sámuel által 1782-1784-ben építtetett református templom Bájon, a Patay-birtokon. A különleges templombelső, a barokk freskók egyedülállóvá teszik a magyarországi református templomok között. Különlegesnek számít azért is, mely olyan években épült fel a magas tornyú templom, mikor tornyot még nem volt szabad építeniük a protestánsoknak. De különleges azért is, mert a templomfalakon olvashatók az építtető versei, melyek hitéről, istenfélelméről és irodalmi képzettségéről, tehetségéről tanúskodnak. 80 Révész Imre: Egyháztörténet II. 44. p. 81 Csohány János i.m. 72. p. 114 Sárospataki Füzetek
