Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szatmári-Karmanoczki Emília: A magyar protestantizmus helyzete a 18. században, tekintettel a Patay-család egyházi szerepére
Szatmári-Karmanoczki Emília árjában jelöltek és választottak meg?3 az egykori tiszajobbparti esperesi szövetség egyházmegyéinek küldöttei. Az egyházkerületi főgondnokok szerepét három kerület elfogadta, Tiszántúl azonban ellenállt a reformoknak. Történelmi helyzetük, a Bécstől való távolság, a török megszállás alóli mentesség, továbbá hagyományaik és az erős lelkészi párt érdekei megakadályozták, hogy Patay Sámuel elláthassa főgondnoki feladatait, és egyáltalán, hogy világiak bekerüljenek az egyházvezetésbe. Sőt, Debrecen az egész bodrogkeresztúri konvent létét illetéktelennek tartotta. 1735 szeptemberében Patay kerületi gyűlést hívott össze Debrecenbe, melyen megjelent mind a tizenhárom egyházmegye esperese, valamint Zoványi György püspök is. Az itt elhangzottakról rövid levélben tájékoztatta a főgondnok a tiszáninneni új generalis curatort, Vay Ábrahámot 74. Kemény kritikával és váddal illeték az egyháziak a világi vezetőket, a református nemeseket: „a közjóra adott költségeket eddig is a magok szükségére fordították [...] ezután is arra fordítani szándékoznak. [...] „az ágenst is talán magok dolgai folytatására tarják inkább, mint a közjóra.”75 Az ágens különben is „csak az uraknak ír, a belső személyzetnek tudtára sem adja”?6. A vádakat Patay visszautasította, illetve megfelelt valamennyire. Azt írja Vaynak: „megmutattam azt, nemhogy mi [...] [a] közjóra adott költségeket magunk privátumár a fordítottuk volna, vagy fordítani szándékoznánk, de magunkéból in concreto considerálván az nemességét, öt-hat annyit adunk s költünk, de azzal czégért nem szoktunk csinálni”??. A nehéz küzdelem után Patay Sámuel - az ismert adatok szerint - nem vett részt többet a tiszántúli kerület közgyűlésein. Patayt birtokainak jelentős része a tiszáninneni egyházkerülethez is kötötte. Éppen Báj is, ami közigazgatásilag Szabolcs vármegye része volt, egyház- kormányzatilag azonban az abaúji szeniorátushoz tartozott?8, azaz a tiszáninneni kerülethez. Fontos feladatokat végzett és maradandó alkotásokat hagyott hátra itt is. A pataki Kollégium kurátora volt 1722-től haláláig. Bájon 1738-ban református parókiát építtetett. ?3 Dienes Dénes: Az első püspökválasztás... 51. p. 74 Dőry András halála után lett főgondnok, 1735-1762. 75 Zoványi Jenő: Egyetemes főgondnok... 124. p. 76 Zoványi Jenő: Egyetemes főgondnok... 125. p. 77 Zoványi Jenő: Egyetemes főgondnok... 125. p. 78 Csáji Pál: A magyarországi református eklézsiák... 49. p.
