Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Fekete Csaba: Az énekíró Beregszászi Pál (1751-182)

Fekete Csaba 5. Isten! ki neveled ezeket Erőd titkos munkáival; Te hozzád emelünk kezeket Szívünk fohászkodásival: Teremts mi bennünk is új szívet Lelked munkás erejével; Gerjeszsz minden jóra jó kedvet Szerelmed égó' tüzével. [2] 182 CXL ’Sóit. nót. = S Szabadíts meg engem, Úr Isten, a 140. genfi zsoltár16 Óh Isten! ki úgy igazgatod A’ Te Királyi székedből Az időket, a’ mint akarod, Abbann nem függeszsz senkitől. 2. A’ Te szabados Uraságod Hogy e’ Tavaszi napokbann Zöld fű helyett hóval borítod A főidet mi határinkbann. 3. Rettenteszsz téli hidegekkel, Késleltetel munkáinkbann, Látogatsz kedvetlen szelekkel, Kárt is vallunk marháinkbann. 4. Megvalljuk, nints semmi érdemünk, Hogy velünk jobbakat láttass, Sőt méltán kikelhetsz ellenünk; Hogy ezekkel hartzot állass. 5. De Te, óh Uram! irgalmas vagy, És nem haragszol mind végig, És a’ Te kegyelmességed nagy, Elhat az a’ magas égig. 6. Jó Isten! térj hozzánk kegyesenn, Napod súgárit derítsd fel; Mutasd ditsőséged az égenn, E’ főid határainn szélyel. 7. Oszlassad el hófellegeit Az égnek, erős szavaddal; Nyisd meg bézárlott kebeleit A’ főidnek nagy hatalmaddal. 16 Egyes kiadásokban maradtak sajtóhibák. Például az 1877 után megjelenő kihagyásos (kisalakú) énekeskönyv 15. kiadásában (Debrecen, [1916?]) itt a CXI. Zsolt. nót. ta­lálható, amelynek dallamára azonban nem énekelhető. 86 Siíriispiiliiki Fiizelek

Next

/
Oldalképek
Tartalom