Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Fekete Csaba: Az énekíró Beregszászi Pál (1751-182)
Fekete Csaba oskolamester, hogy inkább Sárospatakon tanult attól fogva, és felsőbb tanulmányait szintén ott végezte 4 * Majdnem egy évtizedig volt pataki tógátus. A felsó'bb tanulmányok átlagos öt-hét esztendejét megnyújtotta. Ez a 18. századi viszonyok között, a Tü- relmességi Rendelet előtti időben nem ritkaság. Lehetett közvetlen oka a pénzszűke, stipendiumi hiánya, vagy az, hogy közben tanítóságot vállalt (rektóriára ment, vagy tehetős családnál magántanító volt valahol). 1770. január 20-án iratkozott be. Neve melléjegyezték, hogy Praeceptor Miskoltz.s Ez a tisztség 1779-től szállhatott rá.6 7 Innen indult Svájcba két évvel később (tehát 1782 nyarán). Zürichben tanult, újabb két év múlva, 1784 tavasza után tért haza. Mindjárt meghívták Gálszécsre (Zemplén megyébe) hívták prédikátornak, de két év múlva átment Abaújba, Szinnyére azért, hogy a gálszécsiek szlovákul tudó prédikátort hívhassanak.7 1788-ban Beret8 9 gyülekezete hívta meg. Felesége Czuczor Anna volt (talán már Szinnyén összeházasodtak), Bereten született Klára, Pál, József gyermekük. Beregszászit azután 1792-ben Abaújszántóra hívták. Itt meghalt Sára nevű gyermekük 1795-ben. 1797-ben betegsége miatt (hideglelés) könnyebb szolgálati helyet keresett, elment Fonyba. Végül 1806-tól volt Szína prédikátora. 1808-ban itt írta meg élete folyását, és azután még két évtizeden át prédikátorkodott.9 Akkor testi gyengesége miatt nyugalomba vonult, és meg is halt egy év múlva. Kálmán Farkas szerint Terézia nevű lánya is született Szinán, és már 1824. áprilisában nyugalomba vonult. Beregszászi Pál élete hetvennyolc évre terjedt, + Szína 1829. augusztus 14. Clarissimus Dominus Paulus Beregszászi nyomtatásban megjelent munkájáról nem tudunk, holott Svájcban, a Zwingli alapította főiskolán tanult az abaúji prédikátor. Arról sincsenek ismereteink, hogy disputált-e legalább egyszer, és szerzett-e tudományos fokozatot. Ebben a korban nehéz azt képzelni, hogy csaknem kétesztendős külföldi tanulása során, valószínűleg a Collegium Carolinum tagjaként, egyetlen disputát se vállalt volna, és hogy vitatkozása 4 „...Kezdettem tanulásomat az odavaló iskolában, onnan vitetvén az édesatyám, mint Prédikátor a Bődi Ekklésiába, én is ott folytattam volna tanulásomat, ha a rossz és tunya O. Mester miatt haszontalan nem töltöttem volna időmet, onnan vitettem a S. Pataki Collégiumban és ott elvégezvén a Classisokat a Logicával, együtt, 1769-dik esztendőben bé vétettem az úgy nevezett Tógátusok közé...” s Hörcsik Richárd. A Sárospataki Református Kollégium diákjai 1617—1777, Sárospatak, 1998, 297. 6 „...1779-dik esztendőben a Miskolci nagy tekintetű Ekklésiának kegyes jótéteménye által is felsegíttetvén, a Venerábile Publicumnak ajánló leveleivel siettem Helvétiába és Tigurumba egy akkori szokott alumniumnak elfogására, és ott is a felsőbb Tudományok gyakorlásába két esztendőket eltöltvén onnan 1784-ik esztendőben vissza jöttem Hazámba...” 7 „...a szegénységen való szándékozásból, amelynek tót nyelven is szólható prédikátorra igen nagy szüksége volt, két esztendő múlva el butsuztam és Abaúj Vármegyébe a Szinyei Ekklésiába bizonyos időnek kitöltésére által mentem...” 8 Benke op. cit. szerint Barat. 9 „...a Főnyi Ekklésiába mentem, ott kilencz esztendeig lakván hivatalba, a Szinai nemes Ekklésiának hivatalát elfogadtam, ahol mostan is prédikátori hivatalomat folytatom míg Istennek tetszik. Szina, 1808.” 82
