Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Peter Blokhuis: Keresztyén felsőoktatás és a diákok világa. Christian Higher Education and the World of the Students

Peter Blokhuis ami Isten világával összefüggésben történik - mint ami már adott, ami rá vár, és ami lehetőségeket kínál neki. Nem az emberi lélekből és annak fejlődéséből kell kiindulnunk, hanem Isten művéből, a hagyományból és a történelemből, hogy megtanuljuk azt, honnan jövünk és hol állunk, hol találhatjuk meg Isten munkáját és az ember munkáját. Ebben a folyamatban találja meg a diák saját életcélját. IV. Tanítás Odamenni a diákokhoz Roger Scruton angol tudós és a modern kultúra kritikusa Az intelligens ember útmutatója a modern kultúrához (An Intelligent Person’s Guide to Modern Culture) című könyvében azt írja, hogy a modern diákot nem érdekli tanárának világa. A régi humanista oktatási elvekkel rendelkező tanár nevet­ségesnek tűnik. A fiatalok nem próbálkoznak azzal, hogy közelebb kerüljenek hozzá, sokkal könnyebb a tanárnak odamennie a diákokhoz, beszélni a nyel­vüket, használni képi világukat és az általuk megszokott modern médiát.9 Nézetem szerint jó az, ha a tanár megy oda a diákokhoz és beszél a nyel­vükön. Ez csak a kezdete annak az útnak, amin diákját vezetni fogja. Az az el­képzelés, miszerint a diákok és a tanárok világa ellentéte egymásnak, és hogy választanunk kell vagy egyiket vagy másikat, egyáltalán nem gyümölcsöző az oktatásban. Kifejezetten a tanár feladata az, hogy odamenjen a diákhoz, hogy belépjen a világába, és segítsen neki új dolgokat felfedezni abban a világban. A tanár - kettejük világának különbözősége miatt - annyit kérhet diákjától, hogy ő maga keressen saját világában. így találkozhatnak különböző világban élő emberek. Ez minden tanítás előfeltétele. A tanárnak értenie kell, hogy órái, előadásai mit fognak a diák világában kimunkálni. Ismeretei egy olyan világba érkeznek, amely különbözik az övétől. A megértés azt jelenti, hogy az ismeret egy egész részévé válik, az ismeretet szerző diák részévé. Az ismeret, amely megmarad az emlékezés egy elszigetelt részében, az nem a diák által elsajátított ismeret. A tanárnak segítenie kell a diákot abban, hogy saját fogalmi kereteinek megfelelően reflektáljon, és hogy felismerje ennek jelentőségét az új ismeretetek feldolgozásában. Főként a fel­sőoktatásnak feladata az, hogy segítse a diákokat az önálló és kritikai magatar­tás kifejlesztésére, hogy olyanokká válhassanak, akik kreatívan tudnak bánni az ismerettel saját szakterületükön. Utolsó mondataim úgy hangozhatnak, mintha a társadalmi konstrukti­vizmus híve lennék. Nem erről van szó, mivel szerintem nem mi alkotjuk meg szubjektivista módon a világunkat. Azt valljuk a világról, hogy Isten teremtése, de még a keresztyének között is eltéréseket találunk abban, ahogyan a terem- tettségről gondolkodnak. Mivel mások vagyunk, a világunk is más. Az első szó Istentől van, mi hallgatunk, figyelünk és válaszolunk - személyesen, külön- külön. Nincs egy olyan objektív elképzelés a teremtésről, egyetlen olyan értel­mezés vagy válasz, amelyet mindannyian osztanánk. 9 R. Scruton, An intelligent Person’s Guide to Modern Culture, Duckworth, London, 1998, 10.fej. 42 Niíriispiilalvi Fiizdek

Next

/
Oldalképek
Tartalom