Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Patay Tibor: 300 éve született "Pancatantra" című ősi indiai mű első magyar fordítója
Patay Tibor 300 éve született a „Pancatantra” című ősi indiai mű első magyar fordítója 1709-ben Patay I. Sámuel és Udvarhelyi Mária fiaként született báji II. Patay Sámuel valószínűleg Taktabájon. Már ősei is református vallásukhoz erősen ragaszkodó, hazájukért akár erőfeszítések árán is tenni kívánó emberek voltak. A család első ismert őse - Patay Pál - Bethlen Gábor, majd a Rákócziak híveként ismert. 1627-ben mentesítették házát az adófizetés alól Tokajban, majd Bethlen Gábor özvegye - Brandenburgi Katalin - akinek tokaji „provizora” volt, 1640-ben neki is adta a „Remete” és Kanducz szőlőkkel együtt.1 Az 1630-as években Rákóczi Pál - I. Rákóczi György fiatalon meghalt öccse - Szerencsen házat és telket adományozott neki, felmentve azt az adófizetés alól.2 * Szerencsen és Tokajban több házat és szőlőt vett. 1636-ban Rákóczi Pál temetésén ő vitte az ún. „öreg (nagy) fekete, aranyas” zászlót.3 Fia, János a „Sub rosa” felkelés részese volt, majd Thököly pártjára állt. Az 1660-as és 80-as években Debrecenben és Erdélyben bujdosott. Ő rendelkezett először nagyobb birtokkal. Felesége udvarhelyi Széki Erzsébet is több birtokot, illetve több birtokhoz „ősiségi jogot” (elővásárlási jogalapot) hozott a családnak. Tállyán, Bodrogkeresztúron, Bájon, Szilágysomlyón szereztek házat és birtokot. (Bodrogkeresztúron 2 szőlő, Tokajban a „Verebes” szőlő, a zombori hegyen a „Hosszú” szőlő) 1676-ban a bujdosók Apaffy erdélyi fejedelem mellett hűségnyilatkozatot írtak alá, köztük Rákóczi I. Ferenc, Szuhay Gáspár, Klobusiczky Pál és Patay János.4 5 1679-ben a bujdosók „gya- logkapitánya”-ként írt alá.s I. Sámuel - János fia - a család legnevezetesebb tagja 1679-ben született. Szinte egész életét a haza és a református egyház szolgálatának szentelte. Szombati János professzor 1788-ban kiadott iskolatörténeti művében emlékezik meg róla, mint aki tagja volt a Göncre majd Kassára menekült diákságnak. Már fiatalon (1703) tokaji regale (királyi jövedelmek) bérlő, 1705-ben Rákóczi parancsára leromboltatja a tokaji földvárat, de 1707-ben ő építtette az első tokaji hidat, ami valószinűleg úszó - hajóhíd - volt.6 A szabadságharc alatt Rákóczi intézője az egész Zemplén megyére kiterjedő jogkörrel. Időnként ka1 A báji Patay család levéltára. Ráday Kollégium Levéltára, Budapest. 2 U.o. a Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. Budapest, 1879- 381-3834 Deák Farkas: A bujdosók levéltára. Budapest, 1882. 5 U.O. 6 U.o. Sáriispalaki Fii/.cli'k 139
