Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Paul Wells: A kisebbségi lét kihívásai. Challenges of Being a Minority
A kisebbségi lét kihívásai ezeket a gondokat. Ami itt hangsúlyos, az nem a nyáj kicsinysége, hanem annak az országnak a csodája, amelyet az Atya ad egy jelentéktelen kisebbségnek. „Jóllehet a hűségesek, kiváltképp a világ nagy nemzeteivel összehasonlítva, szám szerint kevesen vannak, és ami saját erejüket illeti olyanok, mint a védtelen juhok kicsiny nyája, még sincs okuk félelemre, mert mennyei Atyjuk jó tetszéséből azoknak adta az országot, akik azt keresik. Elviekben már övék az ország, és részesülnek áldásaiban, de az idők végén nyerik el annak teljességét.” 3° Az Ószövetséggel folytonosságban a nyáj az Istenhez tartozó nép; egy nyáj van (János 10,16) és egy főpásztor, akik bojtárokat jelöl ki, hogy „legeltessék bárányait” (János 21,15). A nyáj Isten eszkatologikus népe, akiket a juhok pásztorának vérén váltott meg, hogy Őbenne egyesülve részesüljenek az ország ígéretében.31 Lehet, hogy kicsiny, de Istenhez tartozva nagy jövő vár rá. Tehát nem a méret számít ilyen vagy olyan módon, hanem Isten jó tetszése és ígérete, mely szövetségi értelemben a hűségért nyújtott jutalom. Az ilyen szempontok mentén való gondolkodás időszerű ellenszer a méret modern megszállottságával és azzal a téves elképzeléssel szemben, hogy a „mega” a jobb. Hasonlóképpen meglepő, hogy milyen sok példázat érint kisebbségi helyzeteket, az egyénnel való törődést, növekedést és végső beteljesedést. Bizonyos értelemben, és egészen természetesen, ezek az üzenetek a kisebbségre voltak szabva, egy olyan kisebbségre, mely arra hivatott, hogy lelkileg növekedjen a maga észrevehetetlen módján.32 Gondoljunk a mustármagra, a búzára és a konkolyra, a kovászra, a hálóra és a halakra, az elveszett juhra, az elveszett drahmára, az utolsó órában érkező munkásokra és a magvető magjára. Más példázatok jó megvilágitásba helyezik a kisebbségeket, mint például a vámszedő és a farizeus, az irgalmas samaritánus, a gazdag és Lázár, vagy az igazságtalan bíró stb. példázatai. Az ország titka az a bámulatos finálé, amely rácáfol azokra a helyzetekre, amelyek arra ítéltettek, hogy sehova se vezessenek. A kedvezőtlen kezdetek nem indokolják a kétségbeesést. Ez volt a Mester életét irányító vezérelv, akinek szinte mindennap el kellett szenvednie mások ellenérzéseit, rosszallásait és az „ellene irányuló támadásokat a bűnösöktől”. A búzaszem földbehullása, meghalása és sokszoros gyümölcstermése jelképes (János 12,24). Van azonban egy kínos kérdés, amelyet nem lehet megkerülni. Ha a magvető küldetése az, hogy elvesse az Igét, a háromnegyed rész terméketlen vajon nem pesszimizmusra ad okot? A történetnek aligha ez a középpontja. Ha igaz az, hogy az evangélium hirdetése gyakran gyiimölcstelen (Máté 7,i3kk; 22,14), akkor a magvető példázata: „a mag csírájában rejlő csodálatos erőre mutat, annak minden kudarcával együtt ... ez abban a kijelentésben áll, hogy Isten eszkatologikus, mindent legyőző eljövetele ebbe a világba a mag útját követi... A Sátán hatalma, a szívek keménysége, a világ gondjai és a gazdagság illúziója ellenére a gabonaszemet Isten hatalmas Igéje és Krisztus munkája készíti elő.”33 30 Norval Geldenhuys, Commentary on Luke (Grand Rapids: Eerdmans, 1951), 359. 31 VÖ.: Paul Minnear, Images of the Church in the New Testament (Philadelphia: The Westminster Press, i960), 84-89. 32 Tom Sine, The Mustard Seed Conspiracy (Dallas: Word, 1981). 33 Ridderbos, Coming of the Kingdom, 131-132. Sánispalaki felek 21
