Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Paul Wells: A kisebbségi lét kihívásai. Challenges of Being a Minority

A kisebbségi lét kihívásai ezeket a gondokat. Ami itt hangsúlyos, az nem a nyáj kicsinysége, hanem an­nak az országnak a csodája, amelyet az Atya ad egy jelentéktelen kisebbség­nek. „Jóllehet a hűségesek, kiváltképp a világ nagy nemzeteivel összehasonlítva, szám szerint kevesen vannak, és ami saját erejüket illeti olyanok, mint a védtelen juhok ki­csiny nyája, még sincs okuk félelemre, mert mennyei Atyjuk jó tetszéséből azoknak adta az országot, akik azt keresik. Elviekben már övék az ország, és részesülnek áldása­iban, de az idők végén nyerik el annak teljességét.” 3° Az Ószövetséggel folytonosságban a nyáj az Istenhez tartozó nép; egy nyáj van (János 10,16) és egy főpásztor, akik bojtárokat jelöl ki, hogy „legeltessék bárányait” (János 21,15). A nyáj Isten eszkatologikus népe, akiket a juhok pásztorának vérén váltott meg, hogy Őbenne egyesülve részesüljenek az ország ígéretében.31 Lehet, hogy kicsiny, de Istenhez tartozva nagy jövő vár rá. Tehát nem a méret számít ilyen vagy olyan módon, hanem Isten jó tetszése és ígére­te, mely szövetségi értelemben a hűségért nyújtott jutalom. Az ilyen szem­pontok mentén való gondolkodás időszerű ellenszer a méret modern megszál­lottságával és azzal a téves elképzeléssel szemben, hogy a „mega” a jobb. Hasonlóképpen meglepő, hogy milyen sok példázat érint kisebbségi hely­zeteket, az egyénnel való törődést, növekedést és végső beteljesedést. Bizonyos értelemben, és egészen természetesen, ezek az üzenetek a kisebbségre voltak szabva, egy olyan kisebbségre, mely arra hivatott, hogy lelkileg növekedjen a maga észrevehetetlen módján.32 Gondoljunk a mustármagra, a búzára és a konkolyra, a kovászra, a hálóra és a halakra, az elveszett juhra, az elveszett drahmára, az utolsó órában érkező munkásokra és a magvető magjára. Más példázatok jó megvilágitásba helyezik a kisebbségeket, mint például a vám­szedő és a farizeus, az irgalmas samaritánus, a gazdag és Lázár, vagy az igaz­ságtalan bíró stb. példázatai. Az ország titka az a bámulatos finálé, amely rácáfol azokra a helyzetekre, amelyek arra ítéltettek, hogy sehova se vezessenek. A kedvezőtlen kezdetek nem indokolják a kétségbeesést. Ez volt a Mester életét irányító vezérelv, aki­nek szinte mindennap el kellett szenvednie mások ellenérzéseit, rosszallásait és az „ellene irányuló támadásokat a bűnösöktől”. A búzaszem földbehullása, meghalása és sokszoros gyümölcstermése jelképes (János 12,24). Van azonban egy kínos kérdés, amelyet nem lehet megkerülni. Ha a magvető küldetése az, hogy elvesse az Igét, a háromnegyed rész terméketlen vajon nem pesszimiz­musra ad okot? A történetnek aligha ez a középpontja. Ha igaz az, hogy az evangélium hirdetése gyakran gyiimölcstelen (Máté 7,i3kk; 22,14), akkor a magvető példázata: „a mag csírájában rejlő csodálatos erőre mutat, annak minden kudarcával együtt ... ez abban a kijelentésben áll, hogy Isten eszkatologikus, mindent legyőző eljövetele ebbe a világba a mag útját követi... A Sátán hatalma, a szívek keménysége, a világ gond­jai és a gazdagság illúziója ellenére a gabonaszemet Isten hatalmas Igéje és Krisztus munkája készíti elő.”33 30 Norval Geldenhuys, Commentary on Luke (Grand Rapids: Eerdmans, 1951), 359. 31 VÖ.: Paul Minnear, Images of the Church in the New Testament (Philadelphia: The Westminster Press, i960), 84-89. 32 Tom Sine, The Mustard Seed Conspiracy (Dallas: Word, 1981). 33 Ridderbos, Coming of the Kingdom, 131-132. Sánispalaki felek 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom