Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Paul Wells: A kisebbségi lét kihívásai. Challenges of Being a Minority
Paul Wells lyezkedik el, amely jelenlétének és valóságának értékelésére a szociológiának nincsenek eszközei. A Krisztusban való ilyen spirituális hit és a hozzá való tartozás Isten munkája, és ez határozza meg, hogy mit jelent keresztyénnek lenni. A társadalmi elemzés csak a felszínt, a külső héjat képes vizsgálni, a belsőt, a magot sohasem. Azok számára, akik a keresztyén hitet ebből a transzcendens szempontból szemlélik, a mag mint a Krisztusban való új élet mindennél fontosabb. Az emberek nem belenevelődnek vagy beleszületnek az igaz hitbe, mint ahogyan a nemzeti származás vagy a felekezeti hovatartozás sem tesz valakit igaz keresztyénné. Nemzetek vagy az Európához hasonló entitások nem válnak „keresztyénné”, csak a megkeresztelt és az arra tanított tanítványok. A Máté 28,20 minden hatalomról, minden népről és minden napról beszél a világ végezetéig, nem kézzelfogható, hanem eszkatológiai értelemben: „A kereszt örömhíre miatt egy új jövő tárult fel, és az erről szóló igehirdetés előrehaladása jelezheti az üdvösség idejének előrehaladását és a minden dolgok beteljesedésének várakozását.”2* Kétségtelenül létezik egy keresztyén kisebbség ma Európában, Krisztusban hívők, akikről Isten tud, de ez a kisebbség láthatatlan és valószínűleg csendben van. Krisztus valódi követői talán mindig is kisebbségben voltak. Már a keresztyén világban is, később pedig egyre inkább problematikus lehetett a valódi keresztyének számára, hogy megkülönböztessék hitüket az őket körülvevő kovásztól. Krisztus követése rózsáskert volt-e valaha is? Avagy az Ő nevének megvallása könnyű volt-e valaha is? A Mester maga mintha nem ezt vetítette volna előre (János 16,33). Kisebbség komplex identitással Azok az európai nemzetek, amelyek egykor misszionáriusküldők voltak, most misszionált országok, más vallások előretörésének célpontjai, mely vallások epicentruma nem Európában van.25 26 Jean-Paul Willaime, ennek a véleménynek első képviselőjeként úgy tűnik, hogy kijelentésébe nem foglalja bele a keresztyén missziói tevékenységet. Ezzel azt a benyomást kelti, hogy Európát illetően arra nem nagyon van szükség, mivel itt a keresztyénség biztos lábakon áll. Azonban éppen ez az, ami nem igaz az előző részben leírtak fényében. A keresztyénségnek semmilyen — az eschaton elvárásainak megfelelő - lelki (előre) haladó mozgalma nem érhető tetten kontinensünkön, legalábbis nem olyan módon, mely a földgömb más területén történtekhez, mint pl. Latin- Amerikához vagy Ázsiához fogható lenne. Amire Európának szüksége van, az éppen a missziói tevékenység. Az iszlám kétségkívül hasonló perspektívában látja a dolgokat, követői pedig, akik európai lakosok, arra kapnak meghívást, hogy a hitetlenség földjét dar al-islanmak nyilvánítsák. Amikor 1989-ben Khomeini ajatollah fatvát mondott ki Salman Rushdie brit állampolgárra, ezzel az iszlám törvénykezés ténylegesen egy új területre terjeszkedett át. Az 1920-as években alapított Iszlám Testvérek mozgalom rendtartása így szól: „A Korán a mi alkotmá25 Herman N. Ridderbos, The Coming of the Kingdom (Philadelphia: P & R, 1969), 17426 Willaime, Europe et religions, 90. 18 Siirih|iiiliiki Füzeid
