Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Paul Wells: A kisebbségi lét kihívásai. Challenges of Being a Minority
A kisebbségi lét kihívásai nyunk”. Radikális imámok prédikációi arra szólítják fel a muzulmánokat, hogy iszlám európaiak legyenek, ne pedig európai muzulmánok. Az érvelés a következő logikát követi: „Ha európai, brit, vagy francia vagy mielőtt muzulmán lennél, nem vagy igazi muzulmán. Az igaz iszlám hit megköveteli, hogy mindenekelőtt muzulmán legyen valaki, s csak azután állampolgár, férfi vagy nő.”27 A modern radikális iszlám politikája a mindenféle hitetlenséggel szembeni állhatatos ellenálláson alapul, egy olyan magatartáson, amely a sah elleni küzdelemben és az afganisztáni tálibok fellépésében jutott kifejezésre.-8 Úgy tűnik, hogy az iszlám kisebbség sok előnnyel bír hitének terjesztésében. Lerázhatja magáról a nyugati degeneráltságot, népcsoportokra számíthat, támogathat elidegenedett bevándorlókat, következetes üzenettel és dinamikus cselekedetekkel állhat elő igazságos ügyekre hivatkozva stb. Ezzel szemben a keresztyénség maradinak tűnik, nincs összhangban a modern világgal olyan kérdésekben mint a homoszexualitás, amelyben nem tudnak egyetértésre jutni, és képtelen az intézményes megújulásra. Ha a keresztyén identitás alapvető valósága a Krisztus országába való újonnan születés, akkor nehéz nem rokonszenvezni az iszlám radikalizmussal. Egy bizonyos értelemben azt kell mondanunk, hogy „Krisztus mindenek előtt”, és ez része a hit természetének. Azok, akiket először neveztek keresztyéneknek Antiókhiában (ApCsel 11,26) kisebbség voltak egy pogány társadalomban, Krisztushoz való ragaszkodásuk miatt tűntek ki, helyzetüket pedig a zsidó ellenállás is nehezítette. Barnabás látta Isten kegyelmének munkálkodását, és bátorította mindnyájukat, hogy szívük szándéka szerint maradjanak meg az Úrban. Ezek a keresztyének nyilvánvalóan mindenek fölé helyezték Jézust, és ennek köszönhetően nagy sokaság csatlakozott az Úrhoz. Kétségtelen, hogy vannak ilyen helyzetek ma is a világban, ahol Jézusnak a más társadalmikulturális valóságok elé való helyezése áldozatokhoz és még talán üldözésekhez is vezet. Elviekben a keresztyéneknek „mély” spirituális identitásukból fakadóan kell azt mondaniuk, hogy „Krisztus mindenek (azaz minden más realitás) előtt”. Azonban a vagy-vagy döntés olyasvalami, ami rendkívüli helyzetekben történik meg. Nekünk nyilvánvalóan nem gyakran kell ezt a döntést meghoznunk Európában - kétségtelenül ez a helyzet a keresztyén oktatás sikere és annak jogi rendszerünkre gyakorolt hatásának köszönhető. A keresztyén identitás komplex, és nem dualisztikusán, fehéren-feketén értelmezi a világot. Többnyire nem várja el tőlünk, hogy a között döntsünk, hogy keresztyének vagy franciák (vagy európaiak) vagyunk-e, mert az általa hirdetett megváltás nem szemben áll a teremtéssel, hanem megváltja azt. A Galata 3,28-ban azt állítja az apostol: „Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban.” Ez a helyzet, mivel mindannyian, akik 27 Ld. Gilles Kepei elemzését in: The War for Muslim Minds (London: Belknap Press, 2004) 7. fej., továbbá The Roots of Radical Islam (London: Saqi Press, 2006); Franck Frégosi, ‘Les horizons européens de Pislám’ in Bastian, Messner, szerk., Minoritás religieuses dans l’espace europcen, 177-208. 28 Ld. az iszlám szélsőségességről és ellenzéki politikáról szóló fejezetet in: Ryszard Kapuscinski, Shah of Shahs (London: Penguin Books, 2006). S;ini,\|Mliiki Kfl/clck 19
