Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fekete Csaba: Megjegyzések Bibliáinkhoz. Comments ont he Bible
Fekete Csaba aprócska Újszövetségre (1687) nagyon jól ráillik, azt pedig tudjuk, hogy gyászos sorsú (csak századokkal később rehabilitált) nyomdász prédikátorunk halála után tetemes eladatlan mennyiség maradt Bibliáiból. Ejtsünk még néhány szót olyan Bibliákról, amelyekről gyakran elelfeledkeznek. (5) Mai napig tisztázatlan, hogy két debreceni diák mellett a professzoroknak és Debrecen városának mi köze volt a Bázelben (1750-től) többször megjelent és némileg tovább javított bibliai szöveg kiadásához és gondozásához. Piskárkosi Szilágyi Sámuel, Csákvári Varjas János és Sinai Miklós professzor neve elkerülhetetlenül eszünkbe juthat. Feltételezte ezt a Vizsolyi Biblia törzskönyvét összeállító Erdős Károly is, de nincs semmi adalékunk, bizonyságunk. Vagy nem maradt, vagy olyan helyen lappang, ahol eddig senki nem kereste. A revideálatlan Károlyi Biblia szövegtörténetében ez a kiadás volt az utolsó állomás. A hozzá kötött genfi zsoltárok dallamai is helyesek. Református énekeskönyveink hazai kiadásai közül a Maróthi-féle Hármóniás zsoltár volt a mintájuk, nem az Utrechtben illetve Tótfalusi által nyomtatott. A két debreceni diák azonban a bázeli német kántorokkal korrigáltatta a dallamokat. Komáromi Csipkés kiadásánál nem így történt, azért feltűnően sok a dallamhiba a hazai kiadásokhoz képest. A bázeli kiadásokról Bottyán János könyve is teljesen elfeledkezett (A magyar Biblia évszázadai. Reméljük, a különben nagyon olvasmányos és értékes könyv hamarosan újra megjelenik.) (6) Szintén sok tekintetben tisztázatlan a Kőszeg protestáns műhelyében megjelent kiadások sorsa, szövegének és függelékeinek gondozása, több ismertetőjegye. A Brit és Külföldi Bibliatársulat által alapított nyomdában az ismételt kiadások egész sora készült, több közülük a megjelenés évének jelölése nélkül, összesen több tízezer példányban alig másfél évtized folyamán. A kiadás és terjesztés fellendülésének az 1848-as szabadságharc elbukása, illetve a megéledt önkényuralom vetett véget. A nyomdai, kiadástörténeti és egyéb adatok mellett nagyon fontos járuléka volt a vállalkozásnak, hogy ekkor indult meg nálunk a Bibliának házaló árusok (kolportőrök) által országszerte való terjesztése. Ebben az akkortájt Magyarországon is meghonosodó baptisták igencsak tevékenykedtek. A különféle vasárnapi iskolai és ébredési mozgalmakkal való kapcsolat miatt is figyelemre méltó, sok tekintetben szinte teljesen elfeledett vagy ismeretlen terület ez ma még. Felkutatása, történetének összegzése szinte csak napjainkban indult meg. Még Bibliáink országos kiállításáról is elmaradt ez a téma, igaz, ott nem lehetett mód több más terület feldolgozására sem. (7) Végül említsük meg, hogy néhány éve (2002-ben) Kecskeméthy István teljes fordítása is megjelent Kolozsvárott. Elkésett jócskán. Hetven évet várt megjelenésre. Szokás nyelvünk változását emlegetni. Akkor tehát éppen olyan „elavult”, mint a revideált Károlyi (1908). Ez azonban, ha így volna is, fordításának csak egyik vonása. Kétségtelenül a Biblia nyelvének nem a közönséges utcai vagy sportcsarnoki beszédstílushoz, hanem sokkal inkább a művelthez, az anyanyelv igényes használatához kell igazodnia. Az utóbbi évtizedekben a Biblia fordítására szakosodott nyelvészek azt is gyakran elmondják, hogy kö112
