Sárospataki Füzetek 12. (2008)
2008 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szalay László Pál: Bibliai hatás Hamvas Béla munkásságában
Bibliai ha tás Hamvas Béla munkásságában úgy érzem, hogy épp ma ezek is a mítoszokban bujkálnak a legnagyobb bőségben.”2? Németh nyugatra és keletre tekintve az irodalmi életben a mítosz hatását tapintja ki. Naturalizmus, intellektuális játékosság, realizmus? Nem. Sokkal inkább vissza a mítoszokhoz.28 Bolyki János a mítosz evangéliumban megjelenő interpretációjának vizsgálata során Ritoók Zsigmondra hivatkozva mondja: „...a görög tragédiák csekély kivételtől eltekintve mítoszokat interpretálnak”.2? Az ihlet keresése minden alkotó sajátja. Nincs meg nélküle, meddőnek érzi a létet, ha a múzsa elpártol tőle. Ennek érdekében sokan sokféle utat kerestek arra, hogy az alkotás, látomás percei aktivizálódjanak, megnyúljanak, előidézővé válhassanak. Schiller például rothadó almát szagolgatott, hogy felfokozott tudatállapotba kerüljön. Akiknek ment az írás, azok is tisztában voltak vele, hogy különleges folyamatban vesznek részt, mondhatni eszközök egy másik hatalom kezében. Eliot az írás folyamatában, mint katalizátort tartotta számon magát, Blake versei titkáraként aposztrofálja saját szerepét az alkotásban. Montaigne pedig így vall: „Könyvem legalább annyira teremtett engem, mint én őt.”80 Hamvashoz visszavezetve a gondolatsort, a már idézett Iróasztalkultúra esszéjéből hadd álljon őrt az ihlet felett: „Nem én írok a tollal, hanem a toll ír velem, nem én írok a papírra, hanem az ír reám.”81 Szentkönyvek Hamvas Kerényi Károllyal és a Sziget körrel való kapcsolatához kötődik Az írás platonizmusa c. munkája. Ebben olyan mércét állít fel, ami lesújtó a számunkra:,Az írás felbomló világban keletkezett, s azért mérték: a könyvszegény idő életerős, gazdag és növekvő; a pusztuló időt elárasztja az írás.”32 Korunkban a világon évente több mint egymillió különböző könyv jelenik meg. Hamvas a kelta papokat hozza fel példának, akik nem akarták engedni, hogy bölcsességüknek írásos nyoma legyen. Sőt még egymásnak sem tettek engedményeket, mindent a tudatuk küszöbén kellett tartaniuk.88 Most már talán jobban érthetjük, hogy miért időztünk annyit az ihletettség kérdésénél. Ki áll a szöveg mögött? Van- e hitelesítője az írásnak? Külső vagy belső „tényező” teszi mérvadóvá a szöveget? A mutatványt, a cirkuszi produkciót meg kell különböztetni a műtől. „A mű az embert az élettől független következetességbe emeli át, felsőbb szinten megfogalmazott létbe.”84 Hamvas szerint kevesen vannak, akik képesek voltak művet létrehozni. Ilyen volt Al2? Németh László: A mítosz emló'in in: Sziget I-III - 1935-1939,197. p. 28 I.m. 197. p. 2? Bolyki János: János evangéliuma a görög tragédiák tükrében, 95. p. 3° Frye, Northrop: Az Ige hatalma, 116. p. 81 Hamvas Béla: Babérligetkönyv, 137. p. 82 Hamvas Béla: Az írás platonizmusa in: A nevezetes névtelen, 17. p. 88 Lm. 14. p. 84 Hamvas Béla: Patmosz II. 174. p. 97
