Sárospataki Füzetek 12. (2008)
2008 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Börzsönyi József: Bibliai növények szimbolikája az Ószövetségben
Bibliai növények szimbolikája az ószövetségben Börzsönyi József Bibliai növények szimbolikája az Ószövetségben1 A most megnyitásra kerülő bibliai kert nem tartalmaz minden bibliai növényt a terület méretei miatt sem, de az éghajlati adottság miatt sem. Ennek a rövid előadásnak sem lehet célja, hogy sorra vegye az Ószövetségben szereplő növényeket. Annak nagyon szakszerű leírását találjuk Kereszty Zoltán: „Nézzétek a mezők liliomait” című terjedelmes munkájában. A bibliai növények közül most egyet emelnék ki, amelynek gazdag szimbólumvilága van. Vannak a Bibliában nagyon ismert, nálunk is szinte bárhol megtalálható növények, mint a nád, és vannak eléggé ismeretlen növények, mint pl. a mandragora. Mivel itt a Hegyalján vagyunk, a sokféle növény közül emeljük ki a szőlőt. Ha a szőlőről beszélünk, lehet szó a szőlőszemről, a szőlőfürtről, a szőlővesszőről, a szőlőskertről, nem is beszélve az igazán sokféle szőlőfajtáról, amelyeket itt ismerünk. Az Ószövetség korában is voltak különböző fajták, amelyekről azonban a Biblia nem tesz említést. Külön szavai vannak azonban a szőlőszem, a szőlőfiirt, a szőlőág és a szőlőskert jelölésére. Nőé történetében találkozunk először a szőlővel az Ószövetségben. Nőé szőlőskertet telepített. Már a Gilgamesz eposz is említést tesz a borról. Az egyiptomiaknál pedig már több ezer éve ismert volt a szőlőtermesztés, a kar- naki Ámon templomban bizonyságát is lehet találni a szőlő ismeretének. Tehát valóban olyan növény, amelyet már a korai időkben is ismertek. A szőlő Izráel számára úgy is fontos volt, mint hazájának egyik nevezetes gyümölcstermő növénye, valamint arra is szolgált, hogy szemléltetője legyen Isten és népe kapcsolata alakulásának. Ezsaiás próféta könyvének 5. fejezetében metaforaként szerepel a szőlőskert, a szőlőültetvény. Nagy és aprólékos munkával kell a sziklás területen elkészíteni az ültetvény helyét. A nagy köveket kiszedve a földből, belőlük gátat és őrtornyot kell építeni, körül kell keríteni, hogy védve legyen a vadak pusztításától. Gondot kell fordítani a betelepítendő szőlő fajtájára, amely nem lehet akármilyen . A hasonlat szerint kiváló, nemes szőlő elültetésére kerül sor. A termés majd megkívánja a feldolgozás eszközeit és helyiségét is. Tehát körültekintő, előrelátó és teljes hozzáértéssel végzett munka szükséges a jó termés biztosításához. Mindezeknek meglétét részletesen sorolja fel a prófétai beszéd, hogy ezzel érzékeltesse, szemléltesse, milyen nagy gonddal, aprólékos előkészülettel munkálta Isten népe jövendőjét, azt a jövendőt, amelytől Isten népe részéről jó gyümölcsöket remélt. A részletezés jól kifejezi, hogy Isten, mint egy jó és hozzáértő gazda részéről nem hiányzott semmi, minden feltétel biztosítva volt a várt, jó eredményhez. Mire azonban a termésre került volna sor, már nem jó szőlő lett a termés, hanem ízetlen vadszőlő. Mire Isten igazságának és törvényes rendjének kellett volna jellemezni a gondosan megóvott, hazájában megerősített 1 Elhangzott Sárospatakon 2008. június 6-án, a Kollégium udvarán létrehozott Bibliai Kert megnyitása alkalmából rendezett konferencián. 83
