Sárospataki Füzetek 12. (2008)
2008 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: Gondolatok T. S. Eliot Hamvazószerda című verséről
Gondolatok T. S. Eliot Hamvazószerda című verséről Fordította: Rácsok Gabriella Frank Sawyer Mert most van az esztendő fordulója...az ég madarai... „ismerik idejüket” és pontosan érkeznek vissza. Most, amikor minden fordul, hadd válhassék ez az Istenhez fordulás idejévé. Lancelot Andrewes, Igehirdetés Hamvazószerdára, 16191 Bevezetés: a „megfordulás” témája A vers címéből kiderül az olvasó számára, hogy vallásos meditációt tart a kezében. Segít a vers megértésében, ha tudjuk, hogy a hamvazószerda az egyház történelme során a megtérés és a megújulás kérdéseivel fonódott ösz- sze. A nyugati egyház már a negyedik században böjti időszakként tartotta számon a húsvét előtti negyven napot - Krisztus negyvennapos pusztai böjtölésének analógiájára (Máté 4,2). A negyvennapos böjtbe nem számítanak bele a vasárnapok, így hamvazószerda - mint a böjti időszak első napja - a húsvét- vasárnap előtti hetedik héten kezdődik. A versben félreérthetetlen az a gondolat, hogy a megtérőnek hátat kell fordítania a mulandónak, és arcát az örökkévalóság felé kell fordítania. Az igaz önvizsgálat lelkületével Eliot böjti témája arra emlékeztet, hogy a megfordulás (megtérés) soha nem egyszeri és végleges, hanem újból és újból meg kell ismétlődnie. A vers megértésében az is segít, ha tudjuk, hogy annak írásakor (1927-ben) Eliot az anglikán egyház újonnan megkeresztelt tagja.2 3 4 Ha felidézzük korábbi írásait, megállapíthatjuk, hogy most elfordul az „átokföldjén” élők életétől, és azok hiábavalóságától, akik az „üresek” életét élik, lelki értelemben inkább holtak, mint élők, „imáikat kövekké tördelik”, és akiknek „nincs más reménye”. Ezek a korábbi versek az Isten orcája előtti élet értelmétől messze eltávolodott, szekularizált emberiség helyzetét mutatták be. Most a költő felajánlja Istennek „halott csontjait” és erőtlen állapotát: „többé ez a szárny nem repül sohasem / de mint szelelőlapát veri csak / a levegőt”3 ... Versét nevezték pszichoterápiás költői vallomásnak-», amivel Eliot talán még egyet is értene, amennyiben a pszüchén az Isten-kereső lelket értjük. 1 Eliot gyakran olvasta és idézte Andrewes püspököt (1555-1626), verseiben sűrűn használt fel tőle vett kifejezéseket és szójátékokat. 2 Eliot megtéréséről vö.: Lyndall Gordon: „Coversion”, in: Eliot’s Early Years, Oxford University Press, 1977; újabb kiadás in: Harold Bloom, szerk.: T. S. Eliot - Modern Critical Reviews, New York, Chelsea House Publisher, 1985. 3 Vas István fordítása. 4 Dennis Brown: „T. S. Eliot’s Ash-Wednesday and Four Quartets: Poetic Confession as Psychoteraphy”, in: Literature & Theology, 17. évf., l.sz., 2003/március. 47
