Sárospataki Füzetek 12. (2008)
2008 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Isten csendje Ingmar Bergman Úrvacsora című filmjében
Rácsok Gabriella ten nem helyesli, amit tettem”, „Isten megbocsátotta a bűneimet”126 soha nem hidalhatják át a személy és a kijelentés közötti szakadékot; csak előkészíthetik azt, a csodát, amely a másik oldalról történik meg, és ami arra késztet, hogy megtegyiik azt az ugrást, mely megelőzi minden megtapasztalásunkat.12? Isten rejtőzködése és a teodícea kérdésének összekapcsolásakor tudomásul kell vennünk a teológia (ezen belül a dogmatika) korlátozottságát. Ahogyan arra Jüngel is figyelmeztet: a teológia nem kerülheti meg a gonosz problematikájának kérdését, ugyanakkor nem is adhat rá kielégítő választ, és nem is szabad úgy tennie, mintha erre képes lenne.128 Befejezés A mozgóképi médium egyik jelentősége abban áll, hogy alapvető kérdéseket képes megfogalmazni az ember helyzetéről. Képes többsíkúan, árnyaltan képet adni Isten és ember, még inkább ember és Isten viszonyának megértéséről és megéléséről. Ebből adódóan magában hordozza annak lehetőségét is, hogy teológiai reflexiót váltson ki. Nem kerülheti el figyelmünket annak ténye, hogy amit a teológia hagyományosan az ember bűnösségének, elidegenedésének és megváltásának fogalmazott meg, az ma egyre inkább szekuláris eszközökön keresztüljut kifejezésre: mint az ember reményei, vágyai, félelmei, szorongása. Ezekkel az eszközökkel úgy kell bánnunk, mint bármely más emberi filozófiai, világnézeti rendszerrel: Pál apostolt követve törekednünk kell azok megértésére, és a közös pontot megtalálva, arra hivatkozva párbeszédet kezdeményezni. Ebben a párbeszédben van lehetőségünk hirdetni azt, amit Istenről, Istentől, a kijelentés alapján megértettünk, miközben mi is gazdagodhatunk új teológiai kérdésfelvetésekkel, és az ezek mentén megfogalmazott válaszokkal. A film mint műfaj sajátos, mással nem pótolható azonosulási lehetőséget nyújt az ember mint néző számára. Azonosulva képessé válhat én- megértésre, én-kifejezésre, vagyis „megszólalásra”. Ez a kommunikációs út tény a 21. században. Használható és használandó a keresztyén teológia számára. 126 A példákat lásd Szalai i.m. 146. 127 Berkhof i.m. 59. 128 Jüngel i.m. 101. 46
