Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szatmári Emilia: Méliusz Juhász Péter helye és szerepe a magyarországi reformációban
Méliusz Jui iász Péter A) írói tevékenysége Méliusz nagy kiterjedésű írói munkásságot bonyolított le a debreceni nyomda segítségével és annak legfőbb foglalkoztatója volt. Tőle származik a legelső magyar nyelvű s egyben a legrégibb magyar református hitvallási irat, dogmatörténeti dokumentum, a Marosvásárhelyi Hitvallás (1559), amely a hazai protestantizmus lutheri és helvét irányának elkülönülését jelzi. Ez a hitvallás egészében zwingliánus-bullingeri szellemű, de érvényesül benne a már Dévainál, majd Szegedi Kis Istvánnál megfigyelhető jellegzetes „media sententia”, vagyis közvetítő felfogás, hogy ti. az úrvacsorái jegyekben Krisztus teste-vére az ígéretben van jelen a hit számára és nem testileg. O a szerzője magyar irodalmunk első igazi, nyomtatásban is megjelent reformátori igehirdetésének, ez a Kolosséi levél magyarázata (1561). A keresnének vigasztalása és könyörgések — A hitről és a keressfyénségről (1562) című imakönyv az első magyar református imakönyv, melynek ugyancsak Méliusz a szerzője, és ő a szerkesztője vagy Szegedi Gergellyel a társszerkesztője az első magyar református énekeskönyvnek is (1562). Ezekből mára egyetlen példány sem maradt. Méliusz maga is szerzett énekeket, ma négyről tudunk. Bár ezek sem maradtak fenn, de szövegüket csaknem betű szerinti másolat őrzi. Méliusz bibliafordító munkásságának első ránk maradt emléke a Sámuel és Királyok két-két könyvének fordítása (1565). A bibliafordításoknál nem szolgai, hanem értelemszerű, de azért hű fordításra törekedett. Vallja, hogy a jó fordítás egyúttal a legjobb magyarázat. „Isten segítségéből ami kicsiny értelmet Jehova adott, úgy akarom fordítani, hogy minden megértse; nem bötűt bötűre, hanem úgy, hogy sem a textust el nem hagytam, sem az értelmet. Ez penig az igaz magyarázat.”11 A lapszéli jegyzetekben gyakran közölt régészeti, földrajzi, fogalmi, tárgyi és történeti magyarázatokat. Magyarázataiból a kortörténeti adatokon kívül megismerhetjük társadalomkritikáját, szociális és etikai témájú gondolatait is. „Ilyen pártolás vagyon Magyarországban is: kiűzik s meg behozzák a királyokat.”12 A királyt és a nemeseket feddi és inti: „Hát ti is tiszttartók ... ne kínozzátok a szegénységet.”13, mert „a pórnál, aki Krisztus örököstársa, Isten fia, nem vagytok drágábbak”14. Az alattvalókkal zsarnokoskodó fejedelem egy sorba kerül nála a tolvajokkal: „...ha erővel, törvénytelen elveszed jobbágyod marháját, Isten mint hatalmas tolvajt megver érte, s még a te tulajdonodat is elveszi érte”.15 A korszakban elterjedt zsidó-magyar párhuzamba állítást alkalmazza Méliusz is, amikor Roboámhoz, Júda királyához hasonlítja a ma11 Méliusz J. P.: Sámuel és Királyok ... előszavában 12 U.itt 103b 13 U.itt 169a 14 U.itt 147a 15 U.itt 177a 79
