Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szatmári Emilia: Méliusz Juhász Péter helye és szerepe a magyarországi reformációban

Méliusz Juhász Péter elvett árumegállító jogot Debrecenre ruházta, mégis, ez nagymértékben előbbre vitte a város kalmárainak a nemzetközi kereskedelembe való be­kapcsolódását: Bécs, Brünn, Nürnberg, Augsburg, München, Boroszló, Krakkó és Lemberg vásáraira marhákat, visszafelé pedig olasz, német és németalföldi finomabb árukat hoztak be. Debrecen a mohácsi katasztró­fát követő időben az ország leggazdagabb városának mondható. A Mohács utáni szétesettségben a város országos központ hiá­nyában eleve arra volt rendelve, hogy az országot átható szellemi moz­galmak és kulturális törekvések hordozója és közvetítője legyen az őt körülfogó három országrész felé. E missziójának előfeltételei már Méliusz odakerülése előtt adva voltak. Világjárt és művelt tőzsérei, sokféle ipart űző és vásározó polgárai érintve voltak a humanista eszmékkel; a refor­mációnak ezekkel társuló törekvései, sőt annak különféle irányzatai is élénk érdeklődést keltettek az emberekben. A reformáció első magvait a hagyomány szerint Dévai Bíró Má­tyás hintette itt el. Még 1550-ben Radán Balázs lelkész és mellette iskola- igazgatóként működő Dézsi András is lutheri szellemben működtek, akár csak Dévai Bíró. A helvét irányú reformáció akkor tűnt fel Debrecenben, amikor 1551-ben Kálmáncsehi Sánta Márton érkezett oda Sátoraljaújhely­ről. Am az egyházi vezetés, Zabardy Mátyás püspök kemény kézzel lépett fel ellene, sőt Kálmáncsehi saját papságával is ellentétbe került, így 1552- ben Debrecenből Petrovics Péter oltalma alá ment Munkácsra, miután a püspökladányi zsinaton (1552) a lutheránizmushoz ragaszkodó papok kiközösítették. Zabardy püspök halálával 1556 augusztusában gyors vál­tozás következett be, Kálmáncsehi is visszatérhetett. Az ő utóda a debre­ceni lelkészi székben az ugyancsak kálvinista Szegedi Gergely volt. Szege­di Debrecen első lelkipásztoraként egyben tagja a Városi Tanácsnak. Ez a szerv ekkor egyszerre volt a város és az egyház vezető testületé, és ez gondoskodott a lelkészi állások betöltéséről is. Szegedi ajánlotta a tanács­nak, hogy hívják meg Méliuszt a második lelkészi hivatal ellátására. Szege­di még Wittenbergben ismerte meg Méliuszt. Az ajánlás mellett Enyingi Török János pártfogása tette lehetővé, hogy Méliusz debreceni lelkész lett. IV. Méliusz debreceni lelkipásztorsága A." égés* S^entírásból való iga~ tudomány című művének ajánló leve­lében így írja Méliusz: „A nagyságos Enyingi Török János, Hunyad vár­megyének örök ispánja vön engem kegyelmesen az ő oltalma alá, anno 1558, mindazóta Isten engem itt, Debrecenben tartott.”5 Innen kezdődik nyilvános fellépése, szereplése. O emelte Debre­cent a magyar reformáció egyházkormányzati és szellemi irányító köz­5 Méliusz J. P.: Az egész Szentírásból való igaz tudomány, (ajánlás) Debrecen, 1570. RMNY I 279 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom