Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 2. szám - ELŐADÁS - Dr. Ágoston István György: Részletek a parókiális könyvtáralapítás történetéből
Előadás Dr. Ágoston István György RÉSZLETEK A PARÓKIÁM S KÖNYVTÁRALAPÍTÁS TÖRTÉNETÉBŐL Hitvalló őseinkről tudjuk, hogy a lelki eledelt igen fontosnak tartották minden időben a maguk számára. A Biblia, a Szentírás formálta jellemüket. Meglátszott életükön, hogy milyen lelki eledellel táplálkoztak. Ki merte volna őket szándékuktól eltéríteni, pénzzel vagy egyéb ígéretekkel lekenyerezni? Öntudat és takarékosság, pazarló áldozatkészség megfért egymás mellett életükben. A szavuk megfontolt és igaz volt, mert tudták jézus tanításaiból: legyen a ti beszédetek úgy-úgy nem-nem, ami pedig ezen felül van, a gonosztól van. Beszédük zamatéban a Biblia ízét lehetett észlelni, mert lelki táplálékuk a Szentírás volt. Az írott betűnek is azért hittek, mert az írás, vagyis a Biblia betűit ismerték fel benne. Még az utódaiknak is hagyományoztak lelki táplálékból nyert erejükből, bár azoknak olykor nem ízlik az atyai eledel.1 I. Rákóczi György Erdély fejedelmének és családjának is legszükségesebb és egyik legfontosabb olvasmánya a Szentírás volt. A szent könyv velük utazott, s ahol megszálltak nyomban elővették. A Biblia I. Rákóczi György fejedelem úti poggyászában könnyen hozzáférhető helyen volt elhelyezve, mint állandó „vademecum”, vagyis mint a modern utazóknál a napilap vág)' a könyv.2 Ilyen könnyen hozzáférhető hely volt abban a korban a nyeregkápa. Egyesek tudni vélik, hogy a „Bibliás Fejedelem” a Szentírást lovának nyeregkápájában hordta, hogy napi bibliaolvasási rendje alkalmával azonnal és könnyen hozzáférhető helyen legyen. Szalárdy János feljegyzése szerint I. Rákóczi György az Ótestamentum könyveit tizenháromszor, az Újtestamentumot 32-szernél is többször olvasta el.3 I. Rákóczi György' nevéhez és életművéhez tartozott elválaszthatatlanul keresztyéni hivatásából következően a másokért, egyházáért, és egyúttal nemzetéért történő felelősségvállalás. Ennek együk része az amiről a következő sorok beszámolnak, a parókiális könyvtárak megalapítása és létesítése. Napjainkban, amikor szinte minden református lelkészi hivatal szekrényeinek polcain ott ékeskednek szép kötéssel, aranyos díszítésű 1 KISS ANTALJENŐ, A biblia olvasása, in Belmissziói útmutató, Bp.1943,171. 2 MARTON Lajos, I. Rákóczi György' bibliája, A Dunamelléki Református Egy- házkerület Budapesti Theológiai Akadémiájának Értesítője, Bp.1914. 11., „vademecum”=”jer-velem” 3 Szalárdy János siralmas magyar krónikája, Bp.1980. 293. 183
