Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 2. szám - ELŐADÁS - Dr. Ágoston István György: Részletek a parókiális könyvtáralapítás történetéből
Dr. Ágoston István György gerincekkel, a gyülekezetek birtokában lévő értékes teológiai könyvek, gondoljunk arra, hogy azok eredete négyszázhatvanöt, vagyis közel négy és háromnegyed század esztendővel korábbra, I.Rákóczi Görgy fejedelem alapítására vezethető vissza, amely egy' fiának szóló levélbeli rendelkezésével függ össze. Ma pedig már egy évszázada - vagyis a XX. század elejétől - hivatalosan is, az egyes gyülekezetek birtokában található és leltár szerint nyilvántartott könyvek létezése, ilyen történelmi összefüggéshez kapcsolódik. A kötetek a lelkészek rendelkezésére állnak a hivatalokban, s bármikor elővehetők az előadódó teológiai kérdések tisztázása, illetve tanulmányozás végett. Ezekre a helyi gyülekezetek tulajdonát képező teológiai könyvekre úgy nézhetünk, mint amelyek eredeti létesítését I. Rákóczi György' munkálta ki, rendelte el legelőször a magyarországi református egy'házban a XVII. században. A parókiális könyvtárak mai példányainak hivatalos kivitelezésére a XX. század első éveitől került sor, hogy mint Rákóczi „vademecum” —ai, hasonlóan álljanak mindenkor rendelkezésére lelkipásztorainknak a református gyülekezetekben. I. RÁKÓCZI GYÖRGY ALAPOZÓ RENDELKEZÉSE A parókiális könyvtár történeti múltját oda vezethetjük vissza, hogy' amikor I. Rákóczi György költségein a diákok, az alumnusok, az ország határain túlra mentek az egyetemekre tanulni, az ifjak egyik fontos feladata volt a tanulás mellett az a megbízatás, amely szerint a külföldön megjelent könyvekből egy-egy példány't hozzanak haza. A fejedelem könyvbeszerzői tevékenységét egyrészt a külföldön tanulásukban támogatott diákok által beszerzett könyvanyag gyarapította. Másrészt ezekhez járultak azok a kiadvány'ok, melyeket a fejedelem bizo- ny'os örökségekből az örökösöktől pénzen megvásárolt. I. Rákóczi György' nagy hangsúlyt fektetetett a gazdátlanná vált vagy' egyéb módon birtokba vehető könyvek megszerzésére. Ily'en történet Csanaki Máté könyveinek megvásárlása. Egyik közlésből arról szerzünk tudomást, hogy a Csanakitól megvett könyvek egy részét a fejedelem a coetusnak, vagyis a lelkészek testületének juttatta. Aztán arról rendelkezik, hogy „20 exemplárt,, a felelős vezető tétessen be a bibliothekánkba - vagyis a könyvtárba, A könyvek árát a fejedelem kifizette. A 102 darab másféle könyvből, a bibliothékából hiány'zóakat pótolják, amelyeknek árát szintén Rákóczi fedezi.4 Intézkedik Prágai Andrásnak a fejedelmeknek serkentő órája c. mű több példányának elajándékozásáról, az olvasók kezeihez juttatásáról.5 De számtalan gondoskodó levelében ad útmutatást a fontos és szükséges könyvek megfelelő és igény'es helyekre történő adományozásáról és azok elszállításáról. Ilyen esetről szól fiához II. Rákóczi Gy'örgyhöz írt levele. 4 MONOK István, A Rákóczi-család könyvtárai 1588-1660 Szeged, 1996. 187. 5 U.o. 188. 184
