Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Thomas J. Davis: Az intolerancia megtestesítője: Kálvin János a 19. századi történelemkönyvekben
Thomas J. Davis történelmet tanuló iskolás számára, ebből a „mérvadó forrásból” ez volt az egyetlen lényeges információ Kálvinról.15 George Park Fisher a Szervét ügyet úgy látta, mint ami „annak az uralkodó gondolatnak szomorú példája, hogy az eretnekség esetében a polgári hatóságoknak kell a büntetést kiszabni”. Az iskolás gyermekeket nemcsak a szomorú esetre emlékeztették, hanem azt is megtanították nekik, hogy az efféle esetek a 19. századi norniák szerint nevetségesnek számítanak. Marcius Willson teljesebb képet ad Kálvinnak a Szervét ügyben játszott szerepéről Outlines of History (A történelem alapjai) című művében. Ebben Willson elmagyarázza, miért égették meg Szervétet: „tagadta, hogy júdea szép, gazdag és termékeny ország volt, és bizonygatta az utazók tapasztalatai alapján, hogy az szegény, terméketlen és barátságtalan”. A szerző teljes egészében kerülte a tantételek kérdését, Kálvin már addig is kényelmetlen tette pedig egyszerűen szeszéllyé vált.16 Miközben Von Rankean objektív és professzionális történelem- tudományának normái újraalakították az amerikai tankönyveket, Kálvin megítélésében mindez nem sok változást hozott. Jóllehet a szóhasználat változott valamicskét, az eredmény ugyanaz maradt: egy negatív Kálvin sztereotípia terjedt el széles körben Szervét ügyén keresztül. Kálvin lett a megtestesítője annak, ami ellen a 19. század végi új, objektív történészek küzdöttek: a szubjektív vallásosságnak, amely az eseményeket inkább az előzetesen meghatározott vallási dogmákkal összhangban, mintsem az új történelmi színtér szabályai szerint értelmezi. Herbart Baxter Adams vezető történész úgy fogalmazott: „a történelmi szeminárium a dogma bölcsődéjéből a tudományos igazság laboratóriumává fejlődte ki magát”.17 A 20. század elején az új történelemtankönyvek továbbfolytatták Kálvinnak a Szervét ügyön keresztüli meghatározását. Willis Mason West The Story of Modem Progress (A modem fejlődés története) című művében a retorikai vehemencia tetőpontját éri el, amikor Kálvin Szervéttel való konfliktusát úgy festi le, mint egy vallási dogmatikus és egy történelemtudós közötti konfliktust. A vallási bigottság miatt Kálvin kivégeztette Szervétet, a „tudóst”. Valójában West azt állítja, hogy Szervét vallási nézeteinek elhallgattatásával Kálvin Szervétnek a vérkeringéssel kapcsolatos felfede15 Emma Willard, Universal History, in Perspective, 10. kiadás (New York, 1850), 327. Willard művének mérhetetlen népszerűségéről Id. Nietz, Evolution, 243. 16 George Park Fisher, Outlines of Universal History, Designed as a Textbook and for Private Reading (New York, 1885), 412; valamint Marcus Willson, Outlines of History Illustrated by Numerous Geographical and Historical Notes and Maps, átdolgozott egyetemi kiadás (New York, 1873), 344. 17 Herbert Baxter Adams, „Special Methods of Historical Study,” in Methods of Teaching and Studying History, szerk. G. Stanley Hall (Boston, Mass., 1886), 143. Az amerikai történelemírás objektivitásának legjobb történelmi értékelését Id. Peter Novick, That Noble Dream: The „Objectivity Question” and the American Historical Profession (Cambridge, 1988). 58
