Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Thomas J. Davis: Az intolerancia megtestesítője: Kálvin János a 19. századi történelemkönyvekben
AZ INTOLERANCIA MEGTESTESÍTŐJE: KÁLVIN JÁNOS zéseit is elhallgattatta. Kálvin természetesen nem igazán tudta elfojtani Szervét nézeteit, nem jobban, mint a pápa Lutherét — ha voltak, akik vevők voltak az üzenetre, az eljutott hozzájuk. Mindenesetre West azt állította, hogy Kálvin miatt „százezrek vesztették életüket” Európa-szerte a következő ötven évben.18 Kálvin elköveti a vérontás bűnét nem csupán Szervét, hanem egész Európa ellen. Mindezek a példák azt szemléltetik, hogy a Szervét ügy hermeneütikai lencseként szolgált, amin keresztül Kálvint szemlélték sok 19. századi történelemkönyvben. Egy másik hasonló lencse Kálvin pre- destinációs teológiája volt. Ez kontextus és hangsúly kérdése. Kálvinnak határozott nézetei voltak a predestinációval kapcsolatban, nem volt ezzel egyedül a korai protestánsok között. Például Luther a Szolgai akaratban a Kálvinéhoz hasonló szélsőséges nézeteket fejt ki. Kálvin predestináció- tana sok egyéb tantétellel állt összefüggésben, illetve a predestinációt szélesebb kontextusba helyezte. A történelemtankönyveket olvasva azonban az ember nem szerez tudomást erről. „Kálvin — olvassuk — nagy hangsúlyt fektetett az Isten szuverenitására és a predestinációra.”19 Kálvint megkülönböztették más reformátoroktól, például Luthertől „az Isten szuverenitásának kérdéséről szóló szigorú tantételei miatt”.20 Valójában úgy mutatták be Kálvint, mint akinek legjellemzőbb vonása azt volt, hogy ő vitte tovább „logikai végletekig Augustinus elgondolását a predestinációról”.21 Ezek a példák szemléltetik a tankönyvekben található irányvonalat: a pre- destináció másodikként áll csak a Szervét ügy után Kálvin „beazonosítására”. Mindkét irányzat legbefolyásosabb szószólója volt John Fiske, akit a Dictionary of American bibliography (Amerikai életrajzi lexikonj úgy ír le, mint a történelemtudomány legnagyobb népszerűsítőjét, akit Amerika valaha ismert.22 Fiske azért küzdött, hogy összeegyeztesse Kálvin tiszteletreméltó protestáns reformátori státuszát Kálvin személyével, amiről Fiske azt gondolta, hogy szinte leheteden bármilyen mértékben is kedvelni vagy tisztelni. Fiske szavai szerint Kálvin volt „az emberiség legnagyobb jótevői közül ... a legkevésbé szeretetreméltó”. Egy különösen eleven jellemzésben Fiske állítja, hogy Kálvin volt „a reformáció alkotmányjogásza, olyan tiszta látással, olyan hideg fejjel és olyan száraz lélekkel, mint valami 18 Willis Mason West, The Story of Modem Progress: With a Preliminary Survey of Earlier Progress (Boston, Mass., 1920), 148. 19 Fisher, 411. 2(1 Frank Moore Colby, Outlines of Genera! History (New York, 1899), 364. 21 Richard Lodge, A History of Modem Europe from the Capture of Constantinople by the Turk, to the Treaty in Berlin, 1878 (New York, 1886), 71. Bár Lodge maga oxfordi tudós volt, amerikai kiadóval dolgozott, műveit pedig amerikai iskolákban használták. 22 Dictionary of American Biography (New York, 1957-), s.v. „Fiske, John”. Fiske ősei között angol puritánok is voltak. 59
