Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kis Sándor: A lengyelországi reformáció
Kis Sándor Krasinski, mint a protestánsok elleni támadások teológiai megindokolását idézi a híres Birkowski dominikánus szerzetes egyik beszédét: Mi katolikusok vagyunk a keresztyének. Hogyan helyeselhetjük a ti vallásotokat, amelyik megtagadja Krisztust, aki vérével váltott meg minket. Ti nagy őrjöngésetekben Kálvint követitek, aki gyalázza Krisztust. A ti vallásotok hamarosan az ateizmushoz vezet. Mi katolikusok hogyan helyeselhetnénk a ti vallásotokat, ezt az istentelenséget? A protestánsok elleni támadásoknak kedvező körülményeket teremtett az 1655. évi svéd betörés. A protestánsok, főként a reformátusok, a svédektől várták a vallásuk szabadságának biztosítását. Azonban a támadásnak csak hódítás volt a célja. János Kázmér lengyel király felelőtlensége indította el. Igényt tartott a svéd trónra és felvette a svéd királyi címet, Károly Gusztáv uralmát nem ismerte el. A svédek Pomerániánál törtek be Nagy-lengyelországba, mellé álltak nemcsak a protestánsok, hanem még a katolikusok is, köztük néhány püspök. Hamarosan az egész országot megszállta, Litvániában szerződést írtak alá Kiejdany városában a zmudzi r.k. püspök egy r.k várnagy s a református Janusz Radziwill litván hetman. A kortárs és a későbbi katolikus írók a protestánsokat vádolják azzal, hogy az ország a svédek kezére került. A lengyel sereg hamar megadta magát, Károly Gusztáv a kardjára csapott és gőgösen mondta. „Ez tett királlyá, ennek köszönök mindent.” A nemesség felháborodását országos ellenállás követte. A nép elfeledte János Kázmér ingatagságát, hazafias érzelmük az addig gyűlölt királyuk felé fordult, aki a trón visszaszerzésének reményében országát Mária úrnő oltalmába ajánlotta és megígérte a szakadárok üldözését. Hamarosan ha- nyatlani kezdett a svédek hadi szerencséje. Hozzájárult ehhez a svéd katonaság kegyetlenkedése. Sok régi harcos részt vett a harmincéves háborúban. Úgy tanulták, hogy a vallás hatalmi ügy. Hiszen a svéd parlament 1593-ban megtiltotta a pápisták letelepedését az országban és azokét, akik Kálvin és Zwingli tévelygéseit követik. Talán innen ered, hogy a svédek sohasem szerették a más vallásúakat, főként a reformátusokat. Károly Gusztáv katonáit a vallási gyűlölet szította, jogalapot adva a rablásra. Sok templom, kolostor esett áldozatul, sok papot megöltek. Egyik tábornokuk Wrzesowicz, cseh származású, bosszút akart állni a lengyel katolikusokon azokért, amit hazájában a protestánsok ellen elkövettek. Szinte saját vallását beszennyezve ezáltal. A lengyelek dühe elsősorban a csehek ellen fordult, akiknek ők egykor menedéket adtak. 1656. április 27-én egy lengyel katonai osztag Lesznó ellen támadt — ahol akkor Comenius volt a protestáns iskola rektora — s kirabolták és felégették a várost. A római katolikus papság ezek után az egész népet a protestánsok ellen hangolta. Minden rossznak okozói a protestánsok. Krasinski a lengyel reformáció bukásának másik okát a protestánsok széthúzásában látta. A sandomiri egyezmény határozatainak megszilárdítására egyre több alkalommal jöttek össze, így 1573-ban Varsóban, 50
