Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 2. szám - ELŐADÁS - Dr. Ágoston István György: Részletek a parókiális könyvtáralapítás történetéből
RÉSZLETEK a 1’ARÓKIÁLIS KÖNYVTÁR ALAPÍTÁS TÖRTÉNETÉBŐL Ez igen fontos rendelkezése ez amiatt, hogy az egyes gyülekezetekben folyó igehirdetési, istentiszteleti alkalmak szolgálattevői ne maradjanak tájékoztató, tudományos eligazítás nélkül. Szolgálataik alkalmával ki ne üresedjen lelkűk. Nehogy elmaradottak legyenek a legújabb tanulmányi munkák megismerésében. Fontos és szükséges könyvek kerüljenek a lelkipásztori hivatalok birtokába, és ott is maradjanak. Mindenkor álljanak az egyház, illetve papjai rendelkezésére, ügyelve arra, hogyha a lelkészek személyében változás állna be, a könyvek továbbra is ott maradjanak. I. Rákóczi Györgynek ezt a intézkedését tekinthetjük úgy, hogy ezzel már a XVII. században megalapozta a Református Egyházak Paróchiáhs Könyvtárát. Az „alapító oklevelet” drága örökségként hagyta ránk. Kelt Désen 1642. június 29-én így: „Fejérvárról Koncz András oda fog három láda könyvet küldeni, kettei leszen püspök uram Postillája, egyikben egyikben 100, száz exemplár, ennek egyik ládáját számon adassad Pécsvárady uram kezében, s mi szónkkal őkegyeimének parancsold meg, osztassa el őkegyelme ajándékokon ezeket Buda, Kecskemét, Kőrös felé való religiokon lévő ecclésiákban, úgy ne azpapé, hanem arjainkban vagy varasokban levő ecclesiáé legyen, ha szintén azpapok az szokás szerint változnának is, de az könyvek el ne idegenedjenek azoktól az helyektől, a hova rendeltetnek. Valamennél nevezetesebb faluk várasok vannak az hódoltságon, mindenikben küldjön őkegyelme, ha mi azoktól megmarad, ott az partiumban ossza el őkegyelme. Az más két ládát küldd Patakra az praefectus kezében!”6 „Püspök uram Postillája” egyébként Geleji Katona István prédikációit és énekgyűjteményt tartalmazó könyv. Más alkalommal Bibliákat ajándékozott a szűkölködő gyülekezeteknek, mivel a teljes fordítású Károlyi Biblia viszonylag kevés példányszámú megjelenése után, néhány évnek el kellett telni, míg Biblia juthatott azok kezébe, akik vágyakoztak utána, vagy múlhatatlanul szükségük lett volna rá. Szegény ember szinte meg sem vehette, mert olyan nagy áldozatott kívánt volna részéről. Egy feljegyzés szerint a középkorban egy apátságot, az elveszett Bibliáért két pusztával kellett kárpótolni. Tehát ezek szerint két puszta ára volt egy Biblia. Ha a XVII. században nem is fordultak elő ilyen kirívó esetek, mégis ott volt a szegény, sokat szenvedő magyar református egyházban a kettős kívánság, a minél több és minél olcsóbb szentírás után való vágyakozás.7 Károlyi Gáspár Vizsolyt Biblia-kiadása után, Szenczi Molnár Albert két újabb bibliakiadással enyhített a hiányon, mikor 1608-ban ő is a Bibliakiadók sorába lépett, és megjelentette a Károlyi Biblia második ki6 A két Rákóczi György fejedelem családi levelezése, szerk. Szilágyi Sándor Bp. 1875. 595. 7 Dr. KOVÁCS István, Misztótfalusi Kis Miklós, in Belmissziói útmutató Bp. 1940, 172. 185
