Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 2. szám - KONFERENCIA - Dr. Hendrik M. Vroom: A keresztyének és a vallások

A KERESZTYÉN EK ÉS A VALLÁSOK

den egyes tradíciónak megvan a saját legmagasabb ideája. A vallások tehát egymásnak ellentmondóak, mert csak egyetlen igazán legmagasabb eszme létezhet.

Két pontot szeretnék hangsúlyozni. Először is, közülünk sokan, akik tanulmányozták ezeket a kérdéseket, fejből tudják azokat a biblia textusokat, amelyek Istennek Is^áelen kívüli munkájáról beszélnek. A legjobb iróniával fűszerezett történet a Jónás könyvében található. Isten engedetlen üzenetvivőjéről szól, aki arra panaszkodik, hogy Isten saját teremtményeiként fogadta el Ninive lakosait, hogy a megtérés után helyes életet élhessenek. Ismerjük Melkisédek nevét és az istenfélő pogány századost, Kornéliuszt. Szerintem ezek a történetek azt mondják el, hogy Isten munkálkodik a népek között, nekünk pedig nem kell arra törekednünk, hogy meghatározzuk azt, hogy Istennek kikkel van kapcsolata és kiket akar üdvözíteni, ha mi nem érjük el őket missziónkkal. Másodszor, világos az is, hogy a keresztyéneknek olyan üzenete van, mely hirdeti az emberiség egyenlőségét, szabadságot és szolidaritást, igazságosságot és kegyelmet, Krisztust, a Keresztet, Krisztus húsvéti feltámadását és egy olyan új világot, amelyben Isten mindazokat — akik sokat nélkülöztek ebben a földi életben — teljes mértékben megelégíti, és helyreállítja uralmát mindenek fölött.

Ennek a háttérnek a fényében világos, hogy elutasítom aqt a liberális némtet, misprint minden vallás egyenlőképpen iga" valamilyen mélyebb szinten, és hogy a különbségek csak felszíniek. Ugyanez érvényes arra a népszerű álláspontra is, hogy minden tradíció erkölcsi tanítása is egyenlő, ezért ragaszkodnunk kell az egyenlőséghez a közszférában. Először is, ennek az álláspontnak a védelmezői általában azokra a közös vonásokra gondolnak, melyeket maguk is vallanak, és megfeledkeznek saját tradíciójuk eltérő meglátásairól (pl. a Hegyi beszéd, Krisztus Keresztje, a zsidók és a brah- manista hinduk tisztasági törvényei, a buddhizmus minden élő tisztelete). Éppen ezért az a nézet, hogy minden vallás „ugyanaz”, szerintem éppen ellentmond a tényeknek egy mélyebb szinten. Nem tekinthetjük őket egyenlőképpen érvényes utaknak sem „ugyanahhoz” az isteni valósághoz. Olyan eszmék és gyakorlatok, melyek ellentmondanak egymásnak, nem lehetnek egyenlőképpen igazak vagy egyenlőképpen érvényesek.

A vallásokkal ellentétes teológia asyt állítja, bogy a keres^tyénség a^ iga^ vallás és minden más vallás hamis — 100%-osan hamis. Ez is egy filozófiai felépítmény, mely nem keresztyén filozófiai alapelveken nyugszik: akár Abraham Kuyper eszméinek skolasztikus és romantikus gyökereiből fakad, vág}' olyan korábbi kulturális antropológiai iskolák eszméiből, melyek a kultúrákat zárt entitásoknak fogták fel. Ezt a hólizmust — érthető okokból — mára már elhagyták. A kultúrák és vallásos hagyományok kontextuáli165