Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dr. Dienes Dénes: Farkas András: "Az zsidó és magyar nemzetről"

Dr. Dienes Dénes

ország számára is meg akarták találni őt. Ennek a teológiának sajátos kifejeződését ragadhatjuk meg Farkas András művében.

Életéről alig tudunk valamit. Andreas Lupus Strigoniensis néven írták be a wittenbergi egyetem anyakönyvébe 1531. október 18-án.3 A származási hely vezetéknév gyanánt való használata humanista szokás. Szilády Áron ennek alapján esztergomi származásúnak tartotta Farkast.4 Florváth János már tágította a kört, amikor úgy fogalmazott, hogy „az esztergomi főegyházmegye területéről származhatott”.5 6 7 8 Szilády azt is feltételezte, hogy valamely szerzetesrendnek tagja lehetett, s szintén, hogy talán azonos az 1547-ben Debrecenben szolgáló András pappal. Horváth János Perényi Péternek, Felső-Magyarország nagybefolyású főurának pártfogolt reformátorai közé sorolta, ebből következik, hogy az ország észak-keleti vidékén működhetett. Életéről, működéséről szólva kénytelenek vagyunk tehát feltételes módban fogalmazni, hiszen alig tudunk többet, mint Bőd Péter, aki a 18. század közepén így írt Farkas Andrásról: ,,Ey az ember arról emlékezetes, hogy mikor Gálszétsi István egy kis könyvetskét nyomtattatott volna Krakkóban 1538-dik esztendőben a Keresztyéni Tudományról [..], ez egy versekkel írott Krónikátskát ragasztott boggá, magyar nyelven ugyan, de ily titulussal: Cboronica de introductione Scitharum in Ungariam et Judcorum de Aegypto. ” c

Farkas András műve Gálszécsi István kátéjának függelékeként jelent meg 1538-ban. Ez a kiadás elveszett, a Bőd Péter által látott egyetlen példány elpusztult 1849-ben, amikor a románok a nagyenyedi kollégiumot felgyújtották. Az ének bekerült azonban a 16. század közepén szerkesztett és 1554-55-ben Kolozsvárott kiadott, nyomtatójáról Hofgreff- énekeskönyv-nek nevezett gyűjteménybe, ezzel a címmel: Miképpen az Úristen Izraelnek népét Egyiptomból és hasonlóképpen a magyarokat Szkithiából kihozta3 Bornemisza Péter is besorolta az 1582-ben kiadott énekeskönyvébe, méghozzá azon énekek közé, amelyek „az Biblianac ki válogatót fi fi XUÍÍI históriaiból valoc”.s Itt már ezt a címet kapta: Az sidó és magyar nemzetről.

A 354 sorból álló rímtelen verset műfaja szerint Horváth János bibliai epikai és históriás elbeszélő szakaszokat tartalmazó, lírai fogantatású irányzatos műként határozta meg, mely Szapolyai királysága és a reformá3 Farkas Andráson kívül 1560-ig 6 esztergomi származású hallgató iratkozott be a reformáció fellegvárának iskolájába: 1533/34 Michael Strigoniensis; 1536 Thomas de Strigonio; 1545 Sebastianus Bringer Strigoniensis; 1550 Andreas Serstman Strigoniensis; 1558 Casparus Radeck Strigoniensis, Franciscus Strigoniensis. Magyar Történelmi Tár, 1859, 215-228. p.

1 RMKT XVT/2. 374. p.

71 HORVÁTH János: A reformáció jegében. A Mohács utáni félsfiz^ magyar irodalomtörténete. Budapest, 1953, 36. p.

6 Bon Péter: Magyar Athenas. H.n. 1766, 81. p.

7 RMNy 108 (4).

8 RMNy 513.

66