Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dr. Frank Sawyer: Isten létezik - igaz vagy hamis az állítás?

Dr. Drank Sawyer

Másképpen megfogalmazva: a Biblia első kérdései az ember lelkiségéről és etikai felelősségéről mondanak el valamit. Szeretném hangsúlyozni, hogy normális és szükséges dolog kérdéseket föltenni.

Mi ez értelme tehát a szenvedés abszurditásának? Mi gondoljunk a tűzvészek és árvizek tombolásáról, a földrengésekről vágj' az éhezésről? Az emberiség részben felelős a nagy tévedésekért, hibákért, háborúkért, üldözésekért vagy mások elszegényedéséért, de ez még nem ad feleletet az ún. „természeti katasztrófákra”. Egy olyan világban élünk, amely ellentmondásos: van benne jó rend és kreatív újdonság; vannak emberiség elleni bűntények, a gonosz egyéni megnyilvánulása és természeti katasztrófák.

Természetesen nem teszek úgy, mint aki mindenre tudja a választ. Teistáknak, agnosztikusoknak és ateistáknak mind megvannak a maguk kérdései és találgatásai. Hadd említsek meg néhányat a teológia adta válaszok közül a „teodícea” kérdésére, azaz: „hogyan igazolható az, ahogyan Isten bánik az emberekkel”.

A rossz és szenvedés kérdésére sokféle válasz született:

a) A szenvedés olykor az ördög kísértésével és az emberi bűnnel áll összefüggésben (ahogyan például az lMózes 3-ban).

b) A szenvedés olykor Isten ítéletének és büntetésének van beállítva. A végső megállapítás ezzel kapcsolatban az, hogy mindannyiunknak meg kell jelennünk Isten ítélőszéke előtt.

c) A szenvedés és a gonosz lehet fegyelmező (és nevelőerejű) annak érdekében, hogy magasabb értékeket tanuljunk. (A tékozló fiú példázata ezt a vonást hordozza.)

d) Olvashatunk olyanról is, hogy Isten hitünk próbájaként engedi meg a szenvedést (mint például Jób könyvében).

e) Központi mondanivalója a Bibliának, hogy a szenvedés segíthet abban is, hogy teljesebb kijelentést adjon Istenről (Aki velünk szenved). Különösen is hangsúlyos ez Jézus Krisztus szenvedésében, mint amely része Isten világot megváltó tervének. (Megemlíthetjük az Ezsaiás 53. részét a szenvedő szolgáról és annak Krisztusra vonatkoztatását az Újszövetségben.)

f) A gonosz és szenvedés kérdésének eszkatológiai vonása is van a Bibliában: nem ezeké az utolsó szó, hanem előremutatnak. (Megemlíthetjük a Róma 8-at, mely a szenvedésben rejlő reménységre mutat rá.)

32