Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dr. Frank Sawyer: Isten létezik - igaz vagy hamis az állítás?
Isten létezik - igaz vagy i iamis az állítás? A tárgyalt pontok gyakran fedik egymást. Amikor tehát az ún. „teleologikus érvről” van szó (miszerint mindennek célja van), az eddig említettek közül több érvényes erre is. Mindenesetre akár Arisztotelészre, akár az O- vagy az Újszövetségre, a sztoicizmusra vagy más vallásokra és a tudományokra tekintünk, általános az, hogy tervszerűséget és szándékot, célt találunk a dolgokban. Még a „káosz elméletekben” is van tervszerűség. Sok tudós beszél valami célhoz hasonlóról, amikor látják a valóság „finom hangolását”, akár a világegyetem kozmikus vagy a sejtjeink mikroszkopikus szintjén. A valláson belül gyakran beszélünk az isteni vezetésről, Isten szuverenitásáról, Isten üdvtervéről stb. A választás egy — pusztán a „természeti törvénnyel” bíró — zárt rendszer és egy' — a természeti törvényeknél többel bíró — nyitott rendszer között van. Ez a „többel bírás” jelenti pontosan a teológia szívét: Istent mint teremtőt, Isten Igéjének testet öltését Jézus Krisztusban és Jézus Krisztus feltámadását, mely minden természetes várakozásnak ellentmond. Egy zárt gépies rendszerben nincs helye az imádságnak és a csodáknak. Az imádságnak és a csodának csak akkor van értelme, ha Istennek személyes dolga van velünk, és ha Isten irányító hatalom a kozmoszban.25 Másképpen megfogalmazva: a fizika a metafizikára mutat, és a fizikusok és más természettudósok gyakran alkotnak meg metafizikai rendszereket. Érdemes megfigyelni, hogy Nietzsche visszatért a valóság körkörös értelmezéséhez, amikor elutasította a Bibliát, és ez azért van így, mert a Biblia a haladás eszméjét és Isten országának kultúránkba való megérkezését hirdette. A Biblia úgy tekint az életre, mint aminek célja van, mert Istennel áll szövetségben. A Biblia kifejezetten teleologikus történelemszemléletre tanít.26 Minden kor emberének szembe kellett néznie a szenvedés, a káosz, a szörnyű igazságtalanságok, a betegség és a halál kérdéseivel megkérdőjelezve az isteni vezetés valóságát. Ezzel találkozunk Jób könyvében is, valamint a Prédikátor könyvének filozófusa által feltett kérdésekben is, melyek a modern egzisztencializmusnál jóval korábban hasonló kérdéseket tettek fel. Mint Shakespeare Macbeth)ében, sokan adtak hangot annak az elképzelésnek, hogy az élet „Mese, mit egy bolond beszél, teli / Hangos dagállyal, - ám értelme nincs!”27 Senki nem tagadhatja a történelemben, a gazdaságban és a politikában, sőt az egyházban és teológiában jelenlevő „hangos dagály”-t, de helyesen tesszük, ha rákérdezünk értelmére. A Bibliában sok kérdés található, ezek közül már az első kettő is nagyon fontos: „Valóban ezt mondta Isten?” (lMóz 3) és „Káin, hol van a testvéred?” (lMóz 4). Figyeljük meg, hogy az első kérdés a Sátán kérdése, azé, aki Istennel szemben áll. Az a kérdése pedig, hogy hol van a testvérünk, Isten hozzánk intézett kérdése. 2:> Vö.: Tmeblood, op.cit., 215skk. 26 Newport, op.cit., 2. fej.: “The Biblical Worldview and the Meaning of History’. 27 Ötödik felvonás, V. szín. Szász Károly fordítása. 31
