Sárospataki Füzetek 10. (2006)
2006 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Fekete Csaba: Jer, áldott vendég!
Fekete Csaba Jer, áldott vendég! A dventi vasárnapokon énekelhetjük csupán Szoboszló neves lelkészének, Lukács Istvánnak (1772-1842) az énekét. Egyetlen strófáját örökölte 1948-as énekeskönyvünk Délvidék énekeskönyvéből (Szabadka, 1939). Ma már igen keveset éneklő gyülekezeteink (vagy lelkészeink?) ezt az egyet is sokallják, a 39. zsoltárt is elhagyták. Nem ritka, hogy sem ez, sem más adventi énekünk nem hangzik el egyik adventi vasárnapon sem, annak ellenére, hogy még mindig vannak, akik ünnepen régi éneket óhajtanak, a régi énekeskönyvből. A teljes ének az 1806-os (Benedek Mihály püspök szerkesztette) énekeskönyvbe készült. Ma már ismeretlen, noha értékes. Ez az énekeskönyv sem értéktelen, amelyről egyáltalán nem esett szó szakirodalmunkban, holott az évszám és évforduló miatt illett volna foglalkoznunk vele ebben az évben. 1. Szent Isten, megáll amit te mondasz, Nincs változás útaidban, Igéretidben híven megmaradsz, Hűség látszik munkáidban, Amit egyszer rendeltél, megteszed, Szándékod vissza nem veszed. 2. Első szüléinknek eseteken Megindult kegyelmességed, Segíteni kívánván ezeken: Azt végezte bölcsességed, Hogy Isten fia testet felvégyen; S érettünk eleget tégyen. 3. Az emberi testet fel is vette: O, mondhatatlan szeretet! Ki a magas egeknek felette El dicsőséges életet: Az emberi nemzet örömére, Lett a bűnösök testvére. 4.- ez ma 181. énekünk. 5.Tisztítsad te is szent érdemeddel Ebből a bűnnek fertelmét, Igéddel elménk homályát vedd el, Világosítsad értelmét. Adjad, hogy mi is idvezülhessünk, Országodba bémehessünk. 113
