Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Endre József: Európai könyvkultúra magyar földön
Kiss Endre József kolligátumot tartalmazhatott. Az anyag nagy részét görög és latin klasszikusok, ókori szerzők, s tudós kortársak munkái tették ki. Nyugaton már ekkor szép számmal dolgoznak magyar mesterek: Petrus Hungarus, Hugo Meram de Hungária (Lyon, Toulouse), Thomas Septemcastrensis (Mantua), Johannes Franciscus, Andreas Corvus, Petrus de Bartpha, Rafaynus Ungarns (Velence), Gabriel Brunch Hungarus (Valencia). Budán pedig megjelennek külföldi kiadók: Theobald Feger, Georgius Rüm, Johannes Paep, Urbanus Kaym, Stephanus Heckei, Mathias Milcher, Jacobus Schaller, Michale Prischwicz, Johann Hertzog. 8 A középkor diákjai a haza — pécsi, óbudai, pozsonyi — egyetemek mellett fölkeresik Krakkó, Pádova, Párizs, Bologna egyetemeit, ahonnan rendszerint könyvekkel is fölszerelve térnek haza. Jelen vannak könyvkultúránkban a főúri és tehetős polgári könyvgyűjtők: Werbőczy István, Drágffy Tamás, Derschwam János (Besztercebánya), Zsámboky János (Bécs), Batthiány Boldizsár, Batthiány Ádám, Istvánffy Miklós, Perényi Péter, Perényi Gábor, Zay Ferenc, Haunolt János (Selmecbánya), Rimay János, Gyulai Pál, Bethlen Elek, Sásdi Benedek, Eszterházy Miklós, Wesselényi Miklós, Révay Ferenc, Zrínyi Miklós, Nádasdy Ferenc. A Mohács (1526) utáni Magyarországon 55 ezer kézirat utal a forgalomban lévő kódexek mennyiségére. Megjelenik nyomtatásban a kontinens legősibb alkotmánya a Magyar Szent Korona törvényével, tanával, eszmeiségével, s vele a magyar keresz- tyénség Európát a vére árán védelmező lelkisége évszázadokon át sugárzik ki a szűkebb és a tágabb környezetünkre. Ahogy Árpád-házi királyaink többsége, úgy a török elleni háborúkban jeleskedő vitézeink portréi is föltűnnek a nyugati újságlevelekben, könyvekben. Kiemelkedő történelmi személyiségeink egyúttal az európai közélet kiemelkedő alakjainak tekinthetők egészen a II. világháború befejezéséig. A török hódítással három részre szakított magyar földön a Királyi Magyarország és Erdély adott otthont a vándornyomdászoknak, vagy a letelepedett könyvkészítő műhelyeknek. Az első önálló, magyar nyelvű nyomtatvány és könyv Krakkóban lát napvilágot (1527, 1533), s magyar szerzők munkáit nyomtatják — többek között — Bécs, Amszterdam, Bázel, Frankfurt, Halle, Heidelberg, Leyden, Nürnberg, Prága, Velence, Zürich nyomdáiban. A hazai tipográfiák pedig az Őrvidék- Dunántúl - Felvidék - Partium - Erdély vonalán, körülölelik a török megszállás területeit: Szeben, Brassó (Hontems János), Sárvár (Sylvester János), Kolozsvár (Hoffgreff-Heltai), Magyaróvár, Kassa, Debrecen (Huszár Gál), Nagyvárad, Gyulafehérvár 8 Fülöp G.: A könyvkultúra a könyvnyomtatás kézműipari időszakában. Bp. 1989. 31.p. 112
