Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Endre József: Európai könyvkultúra magyar földön
Európai könyvkultúra magyar földön (Hoffhalter Raphael), Komjáti, Nedelic, Alsólindva, Sempte (Bornemisza Péter), Bártfa (Gutgesell Dávid), Pápa, Nagyszombat, Besztercebánya, Detrekő, Szászsebes, Németújvár, Szászváros, Galgóc, Rárbok, Monyorókerék, Vizsoly (Manskovit Bálint), Németlövő (Manlius János), Vimpác, Sopron (1529-1598). A 16. században 20-ból 19 nyomda a protestantizmus szolgálatában áll, s a megjelenő kiadványok 95 % - a reformáció jegyében kerül a közönség elé, a bibliafordítással, hitépítő könyvekkel egy lélegzetre hatalmas lendületet adva úgy a hitvallásnak, mint az olvasási kultúrának. A reformáció századában magyarországi könyvekből közel 1000, a 17. században 4000, a 18. században 16 ezer példányt nyomtattak ki. Nyugaton ugyanekkor ennek a könyv-mennyiségnek a 60-70-szeresét. 9 A Biblia magyarítására ugyanabban az időben kerül sor, amikor a többi, európai nyelvre lefordítják. A Biblia-kiadások hazai történetének áttekintése egyúttal a magyar könyv tipográfiájának és művészetének a fejlődését szemlélteti évszázadról évszázadra, s megmutatja, hogy a magyar könyvkultúra minden korszakában lépést tart a fejlettebb nyugatéval. A reformátorok elsődleges célja a hitvallás és az annak megfelelő erkölcs oktatása és nevelése. Ezt a célt látja maga előtt Luther, amikor a városi magisztrátusnak javaslatot tesz könyvtár alapítására. Semmiféle népművelői szándék nem vezeti, hanem inkább az „igaz tan” műveinek a gyűjtése és őrzése, hogy azok, akik alkalmasak rá, fölvértezhessék magukat ezekkel a szellemi fegyverekkel. Azonban fontosabbnak tartja ennél az „élőkönyvek", azaz a prédikátorok számának növelését. 10 A hitharcra összpontosító reformátori tevékenység első renden valóban új hitvallást, egyházszervezetet hozott létre. Másodlagosan azonban a kommunikációs forradalmat, a tipográfiai ipar kialakulását, az anyanyelvi és könyves kultúra megizmosodását, az ezzel járó gazdasági föllendülést, irodalmi kibontakozást ugyancsak a számlájára írhatjuk. S ha „ráadásképpen” ilyen gyümölcsöket termett a hitújítás mozgalma, akkor érdemes egy pillantást vetni arra, hogy miként határozta meg a könyv szerepét és jelentőségét a protestáns hittudomány? Nem mehetünk el ui. szó nélkül amellett, hogy az univerzumot mikrovilágként leképező protestáns templom középpontjában, a szentségek kiszolgáltatásának színhelyén az Urasztala áll, rajta a nyitott Bibliával. A Biblia pedig 66 könyv kolligátuma, egy valóságos könyvtár, mely a legolvasottabb könyv gyanánt vonult be művelődéstörténetünkbe. Nem ez a lényegi üzenete az Urasztalán lévő, nyitott Bibliának, de másodlagos hatását tekintve, semmiképpen sem elhanyagolható, hogy hitvalló őseink a világegyetem, s egyúttal a mindenkori istentisztelet középpontjába egy könyvtárat állítottak, az isteni ihletésű szent könyvek gyűjteményét, s ez a 9 Magyar művelődéstörténet. Bp. 1998. 192.p. 10 GilmontJ-F.: A reformáció és az olvasás. In: Az olvasás kultúrtörténete... id.m. 250.p. 113
