Sárospataki Füzetek 9. (2005)

2005 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Rácsokné Berényi Ilona: A "kegyelem" kérdése Reményik Sándor költészetében

Tanulmányok Kácsokné herényi Ilona A „KEGYELEM” KÉRDÉSE REMÉNYIK SÁNDOR KÖLTÉSZETÉBEN1 Bevezetés Reményik Sándor... Az én nemzedékem számára jobbára üresen csengő név. Iskolában nem taníthatták költészetét mondanivalója miatt, irredenta és nacionalista jelzőkkel illetve őt. „Istenes versei” szintén nem voltak összhangban az elmúlt évtizedek istentagadó eszmevilágával. Ver­seskötete sem jelent meg. Összes verseit Budapesten 1944-ben adták ki utoljára, s most vehetünk kezünkbe újra egy válogatáskötetet istenes ver­seiből, születésének századik, halálának ötvenedik évfordulója alkalmából az Unikornis Kiadó és az Evangélikus Egyház Sajtóosztálya közös kiadá­sában, az Isten köblében címmel. Erdély szülötte, 1890. augusztus 30-án született Kolozsvárt, és 1941. október 24-én halt meg. Földi maradványa a Házsongárdi temetőben nyugszik sírkövén ezzel az üzenettel: „egy lángot adok, ápold, add to­vább”. .. Életét, költészetét sokan és sokféleképpen boncolták, bírálták, méltat­ták a nagyobbakat kiemelve Kosztolányi Dezsőtől Németh Lászlón, Ba­bits Mihályon keresztül Áprily Lajosig, Jékely Zoltánig, Makkai Sándorig. E dolgozat szempontjából életének testi-lelki szenvedése, hívő-hitetlen küzdelme betegségével, bűnös állapotával és a kegyelem megváltó csodá­jának átélése a meghatározó. Az élet minden történésében, személyes élete minden mozzanatában értve vagy érthetetlenül, lázadással vagy hála­adással, de lelki szemünk számára láthatóan állandó a kapcsolata az Élet Urával. László Dezső „Reményik és Ady” c. írásában jól látja a többletet Reményik életében: „Ady csak a halálig kíséri el Mesterét, Krisztust. Reményik megtalálja a feltámadott és mennybement Urat, s általmegy a pünkösd új életet támasztó tűz keresztségén.” Hihetetlenül termékeny költő. Az 50 esztendőt, melyet a földön tölt­heted:, egyre elhatalmasodó ideges szembetegsége ellenére is teljesen az írásnak szentelhette. Hivatalt nem vállalt, építészmérnök édesapja vagyo­na anyagilag nyugodt, független életet biztosított számára. Költészetének korai szakaszában Rilke-t fordított, nyilván ez is hatás­sal volt belső vívódásaira, Áprily szerint „nem tévedünk ha itt keressük a forrásbontó erőt és indítást Reményik vallásos verseinek történetében. Az ilyen lázas sorok: „És ha letörnéd mind a két karom, / Én puszta szí­vemmel is megragadlak” mélyen és sokáig rezeghettek a fordító emlékeze- 1 1 Házi írásbeli dolgozat levelező záróvizsgára dogmatika tárgykörből, Debreceni Reformá­tus Teológiai Akadémia, 1992. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom