Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: TV, videó és Internet etika
Sanyer Frank és egyéb szervezetek többé már nem tudják olyan könnyen uralni a véleményünket, mint a múltban. A modern/posztmodern társadalomban demokratizálódott a közvélemény. Jóllehet, ez gyakran vezethet a legalacsonyabb közös nevező elfogadásához, ugyanakkor lehetőséget biztosít sokak kreatív és intelligens hozzájárulásához, akiknek másféle társadalmakban nem lenne erre lehetőségük. Minden megemlíthető negatív vonás ellenére, a tömegtájékoztatás pozitív lehetőségeit sem szabad elfelejtenünk, melyek közé tartozik a kiterjedt globális kommunikáció és a gyors ismeretszerzés. Mivel nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tömegtájékoztatást, meg kell tanulnunk jól használni azt, és gyermekeinket is meg kell erre tanítanunk,25 máskülönben elárasztanak az információk és a választási lehetőségek százai. Van egy új Információ Kifáradásos Szindróma (Information Fatigue Syndrome), ami az emberek kimerüléséhez vezet, illetve ahhoz, hogy kidőlnek a sorból. A mobiltelefon szenvedélybetegei ugyanakkor erős kényszert éreznek, hogy SMS-eket küldözgessenek. Nem mindig jó a kapcsolatunk másokkal, de szeretünk úgy tenni, mintha az lenne, ezt akarja mutatni a kezünkben lévő mobiltelefon. A média útvesztőjének olyan hatása is van, hogy vannak olyanok, talán sokan, akik annyira sok időt töltenek képernyők előtt, hogy saját nézeteikkel kapcsolatban is összezavarodnak. Bizonyos értelemben sehonnan sem vesszük nézeteinket, mivel pusztán saját médiahálónk közepében ücsörgünk, ugyanakkor minden befolyásolja a nézeteinket, mivel olyan könnyedén jutunk globális ismerethez, amilyen könnyedén a szomszédunkkal beszélhetünk. Az elmúlt évtizedben sok szociológiai tanulmány rámutatott a tájékozódási készség ilyen jellegű elvesztésére az urbanizáló- dott társadalomban, ami csak rosszabbodott a média manipulációi következtében. Amióta Friedrich Nietzsche és mások felfedezték minden érték viszonylagosságát és történetiségét, a személyiség elvesztésének és a többszörös személyiség feltételezésének témája egyre gyakoribbá vált. Szubjektivizmusba, széttöredezettségbe való süllyedéssel és a technikai társadalom „vasketrecével” találjuk magunkat szemben.26 Nem meglepő, hogy egy a gonosz problematikájának modern megértésével foglalkozó, nemrégiben íródott filozófiai tanulmány a hajléktalan posztmodern emberről szóló fejezettel zár.27 Még otthonunkban is a világháló közepében vagyunk. Személyiségünk azonban nincs otthon, csupán hálózati személyiségünk. A tömegtájékoztatás, a gyors utazás és a Net okozta földrajzi 25 Bob Hodge & David Tripp, Ten Theses on Children and Television’, in The Polity Reader in Cultural Theory (Oxford, Polity Press, 1994), 174kk. 26 Charles Taylor, The Malaise of Modernity (Toronto: Anansi, 1991). Zygmunt Bauman, Ufe in Fragments: Essays in Postmodern Morality (Oxford: Blackwell, 1995). Stanley J.Grenz, A Primer on Postmodernism (Grand Rapids: Eerdmans, 1996). Stuart Hall, David Held & Tony McGrew, eds., Modernity and its Futures (Cambridge: Polity Press, 1992). 27 Susan Neiman, Evil in Modem Thought (Princeton University, 2002). 62
