Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Novák István: Az egyházi elit
Novak István Töredékes gondolatok egy terjedelmes téma any agából I. Elit - és szerepe Fogalmi képlet — „elitizálódás” A címben megjelölt téma megközelítése, vizsgálata és gyakorlati vonatkozásainak feltárása aligha képzelhető el bizonyos fogalmi megalapozás nélkül. Ebben a műveletben elsőrenden is annak tisztázása, vajon az elit, mint egyfajta fogalmi képlet, lényegében mit takar, közelebbről: a mindennapok gondolkozásában a szónak mi az értelme? Az ezúttal is csábító — ám ide nem tartozó — filozófiai, esztétikai, erkölcsi stb. értelmezési lehetőségeket szükségképpen elhárítva, a legegyszerűbb fogalmazás szerint azt mondhatjuk, hogy az elit a társadalom olyan csoportjának tekintendő, amely a többségtől valamiféle rendezettség alapulvételével elkülönül, sajátos belső szabályok szerint él és működik. Ami ebben a leegyszerűsített definícióban elsőrenden fontos, azt az elit társadalmi vonatkozása szabja meg. Ennek lényege, hogy az elit kizárólagosan társadalmi jelenség, csakis egy adott — elvileg bármiféle — társadalmi közegben jelentkezik. Ez a szoros társadalomhoz-kötődés még azt is magával hozza, hogy az adott elit általában és csaknem kivétel nélkül társadalmi „csoportjelenség”. Másként fogalmazva: többek együttese, tehát általában mindig kisebb vagy nagyobb létszámú közösséget jelent. Mert ha az elit — a későbbiek során részletesen feltárandó — sajátosságai és adottságai bármilyen okokból eredően egyeden személyben összpontosulnak, ez utóbbi önmagában, mindenki mástól függedenül képes „személyes elitet" megtestesíteni /zseniális tudós, író, művész, esedeg politikus stb./. Persze, csak átmenetileg, időhöz kötötten. Hiszen ha ez a most említett személyiség valóban „elit", tehát az elit sajátosságait önmagában /képességeiben, magatartásában, gesztusaiban stb./ képes megtestesíteni, ebbeli sajátossága természetes jelenségként „társadalmasodik”, tehát úgy olvad fel az adott társadalom kereteiben, hogy a folyamat „végtermékeként” sajátos társadalmi, tehát csoportos elitet létesít. Ahhoz, hogy adott társadalomban bármiféle elit létrejöhessen, tehát a társadalom „elitizálódhassék” sokféle tényező közreműködésével számolhatunk. Valamennyi szoros kapcsolatban áll azokkal a társadalmi mozgásokkal, motívumokkal, amelyek az adott közösség adott történéseit szükségAZ EGYHÁZI ELIT 33
