Sárospataki Füzetek 9. (2005)

2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szatmári Emília: A Teremtésről - dilemmák az egyházi közoktatásban

A TEREMTÉSRŐL - DILEMMÁK AZ EGYHÁZI KÖZOKTATÁSBAN

A harmadik álláspont, a fideizmus képviselői a hit síkját és a tudomány síkját elszigetelik egymástól.1

Szemelvények a használatban lévő 4 és 6 osztályos gimnazisták tankönyveiből:

„Mi volt akkor, amikor még nem éltek emberek, sőt élőlények sem népesítették be a Földet? Nagyon-nagyon régen, amikor még a Föld sem létezett. A Nap sem. A% idő kezdetén talán nem is volt semmi?’’1 2 A kezdetek iránti érdeklődés változatlanul él az emberben. E kérdés mindenkit izgat, foglalkoztat. Mennyivel inkább a gyermekeket! A kérdésre minden általam vizsgált könyv egyhangú választ ad. Kételkedésnek, szkepticizmusnak, hipotetikus feltételezéseknek, válaszoknak egyáltalán nem találjuk nyomát sem.

,M tudomány mai véleménye sprint húszmilliárd évvel ezelőtt semmi sem létezett, amit ma látunk, tapasztalunk magunk körül. Még maga az idő sem! Persze a „semmit" nem tudjuk elképzelni, hiszen mi mindig látunk és érzékelünk valamit magunk körül, ha mást nem, csendet és sötétséget. De a csend és sötétség is valami — tehát nem semmi!” 3.

A református dogmatika ilyen formán teszi fel ezt a kérdést: a semmiből teremtette-e Isten a világot? S írásos bizonyságát véli megtalálni a Rm 4:17-ben és a Zsid 11:3-ban. Dogmatikánk azonban inkább az arisz- totelészi állítás irányába hajlik, miszerint a semmi nem lehet valaminek a létrehozó oka és anyaga. Ezért a református teológia azt vallja, hogy nem ex nihilo, hanem post nihilum teremtette Isten a világot.

A tankönyvíró azonban így folytatja: ,M »semmi után egy szemvillanással« volt az első pillanat, az úgynevezett ősrobbanás pillanata. A »nagy bumm«, angolul Big Bang. A a világmindenség ennek a »nagy bummnak« a gyermeke. Mi történt? Körülbelül húszmilliárd évvel ezelőtt egy rövid pillanatban (a másodperc tört része alatt) valami szörnyű nagy energia tömeggé alakult. Döbbenetes mennyiségű tömeggé. A hőmérséklete sok-sok százmilliárd fok volt. A robbanás hatására azután e tömeg alkotórészei távolodni kezdtek a kiindulóponttól (és egymástól). A hőmérséklet a másodperc tört része alatt sok milliárd fokkal zuhant. Ez volt a világmindenség (a világegyetem, idegen szóval az univerzum) tágulásának kezdete, amely mind a mai napig nem fejeződött be. Az első öt perc után a tágulás lassabbá vált. Kialakult az anyag. Egymillió év alatt a hőmérséklet 3000 fokra csökkent. Ekkor alakultak ki a csillagok. Körülbelül ötmilliárd évvel ezelőtt csillagrendszerünk gáz- és po felhője súlyos tömeggé sűrűsödött. Így alakult ki a mi Napunk. A maradék anyag körülötte korong formájában szétszóródott, majd nagyobb részecskéi összetömörültek. így születtek — a Nappal közel azonos időben — a bolygók, például a Föld. ”4

1 Blocher, Henri: Kezdetben HarmatKiadó, 1998 15. p.

2 Horváth Péter: Az őskor és az ókor története. 12-13 éveseknek Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998 14. p.

3 Horváth Péter... 14. p.

4 Horváth Péter... 14-15. p.

105