Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Csohány János: Zoványi Jenő (1865-1958)
ZOVÁNYIJ ENŐ dósán kikutatta. Ha valaki azonban a puritánok lelkiségét akarja megismerni, akkor ahhoz Zoványi művei nem elegendők a mondottak miatt. Pedagógusként azt tanította Zoványi, hogy a történelem nem adathalmaz, hanem struktúra, az összefüggéseket kell tudni és az adatokat bármikor meg lehet nézni. O a mohácsi vész évszámát is megnézi, mielőtt leírná. Saját példájának említése pedagógiai célú túlzás, mert Révész Imre szerint Harnack hihetetlen memóriájához mérhető adatmennyiséget tudott fejben rögzíteni és használni Zoványi. Kolozsvári lelkész korában kezdte írni a Theologiai ismeretek tára (Mezőtúr, 1894-1901.) című hiánypótló teológiai lexikonát, amiben néhány jó nevű szakember némileg közreműködött, de hét év alatt befejezte és máig használható munkát adott a szakemberek kezébe. Több száz cikket írt a Pallas Nagy Lexikonba. Lexikoníró munkássága csúcsát Cikkei a Theologiai lexikon részére a magyarországi protestantizmus történetéből (Bp. 1940) című könyve jelentette. A Magyar irodalmi lexikon (Bp. 1965) Zoványi legjelentősebb művének tartja ezt a munkát. Ezen a véleményen van Révész Imre is idézett tanulmányában. Zoványi Jenő Cikkeinek megjelenése Révész Imrének volt köszönhető. A háború előhaladását látva, Révész megsejtette, hogy a négy kötetre tervezett lexikon kiadása körül nehézségek lesznek, ezért legalább a Zoványi teljesen kész és páratlan becsű anyagát akarta publikálni. Zoványi a magyarországi protestáns egyházakban szerepet játszott író személyiségeket, ill. világi egyházi vezetőket, patrónusokat vette fel anyagába, továbbá az egyes egyházi igazgatási egységek történetét, nevezetes zsinatok, gyűlések, hitviták ismertetését. Tekintve, hogy ideiglenesen, a teljes lexikon előmunkálataként jelentették meg, ezért a példányszám 150 körül volt és a papír is meglehetősen silány, vékony, erősen fatartalmú, korunkra elsárgult és törékennyé vált. Révész Imre 1940-ben a következőket írta Zoványi Cikkeiről: „A magyar protestántizmus tudományát a Debreceni Ember Pál gyűjteményének szétszóródása, meg a nagyenyedi kollégiumi könyvtár pusztulása óta nagyobb kár még nem érte, mint amilyen - egy emberöltőre pótolhatadanul — érni fogná akkor, ha ennek az anyagnak az elvégre is még évek múlva bekövetkező hiánytalan lexikoni megjelenése előtt baja esnék.” (Bucsay i. m. 365. p.) A Cikkek új kiadását Zoványi életének két utolsó évtizedében előkészítette. Az egésznek mintegy a negyedét kitevő kiegészítéssel látta el. Révész Zoványi születése százéves évfordulójára írott, általam idézett tanulmányában a környező országok egyháztörténészeinek közös föladatává tette Zoványi Cikkeinek új kiadása előkészítését. Azért tette ezt, mert az elszakított országrészekben élő magyar és más ajkú egyházi személyek, azokon a területeken zajlott nevezetes egyházi események, egyházszervezeti egységek egyaránt szerepelnek benne, tehát valóban határokon átívelő föladatról van szó. Mégsem a történelmi Magyarország elszakított területein is élő egyháztörténészek szép összefogása, hanem a Magyarországi Református Egyház, azon belül személy szerint Ladányi Sándor egyháztörténész professzor teljesítményeként látott nyomdafestéket 1977-ben az örök becsű kötet a református egyház kiadásában. 71
