Sárospataki Füzetek 9. (2005)

2005 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Rácsokné Berényi Ilona: A "kegyelem" kérdése Reményik Sándor költészetében

A „KEGYELEM” KÉRDÉSE REMÉNYIK SÁNDOR KÖLTÉSZETÉBEN

Ezt le kellett írni, mert saját szóval lehetetlen elmondani ennek drámai feszültségét, mégis szeretettel az Isten szeretetével telítettségét, megtörné az üzenet szépségét, mélységét. János írta le az Evangéliumok Evangéliumát: . úgy szerette Isten a világot, hogy az O egyszülött Fiát adta, hogy

valaki hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen”. (János

3,16)

Az Irt hoc signo-ban, melyet húsvéti köszöntésként írt valakinek, a Kereszt dicsőítése hangzik. Itt újra idéznem kell:

„S ha láttuk Urunkat a Golgotán,

Szelíd-szenvedőn - örök a remény,

Hogy meglátjuk még diadalmasan,

S megdicsőülten a Tábor hegyén.”

Kezdő és befejező sorai mintegy keretként, tömör vallomás arról, számára mit jelent a kereszt: lesújt, felemel, általa győzöl. Csak aki személyesen ismeri Jézust, csak aki újra és újra átéli az Ő szabadítását, az érti a „Jézus Vére” által nyert új szövetséget, annak a szívéből fakadhat ilyen bizonyságtétel. A legdrágább kincset jelenti, az „új életet”.

„In hoc signo: e jelben győzni fogsz;

In hoc signo: a kerestet ez a jel;

In hoc signo: a kereszt, mely lesújt,

És a kereszt, mely mindig fölemel.”

Szívéből sok-sok sóvárgás fakad az Úr felé. A Szemlélő s%em-ben esdve kéri: „Add nekem a Te nyugodalmadat!” Az Idegen vendég a kánai mennjeg^őn-ben úgy tekint magára, mint aki szintén hivatalos, de az „öröm asztalánál” szíve holt-fáradt és nevetése olyan, mint „göröngyhullás temetésen”, mint „harasztzörgés ősszel”. Úgy érzi, Jézus szemrehányóan néz rá, amiért nem tud igazán örülni; csodálja a Megváltót, aki „most nem gondol szegre, fára ...”, csak azt szeremé, ha minden vendég boldog lenne a lakodalomban. így könyörög az Úrhoz:

„Uram, fájdalom fejedelme,

Ki ülsz az asztalfőn derengve,

És akarod: tavasszal, ősszel Örüljek az örvendezőkkel:

Tedd, hogy igazán örülhessek,

Magamtól megmenekülhessek.”

„Hadd legyen nekem békességem” - belső békétlensége oka komor hangulatának. Belül nincs rend, s tudja, csak Jézus teremthet harmóniát életében, örömben, bánatban. Csak Ő adhat a magamtól menekülés helyett

21