Sárospataki Füzetek 9. (2005)

2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Börzsönyi József: Az Ószövetség irodalmi értelmezése

AZ ÓSZÖVLTSKG IRODALMI ÉRTKLMKZÉSK módszerét „aesthetic criticism” elnevezéssel illeti.22 Bár az elnevezés eltérő az eddig említett irányzatoktól, de nem új irányzatról, nem új kutatási módszer­ről van szó, és a későbbiek során sem találkozunk külön esztétikai kritikai irányzattal, inkább az útkeresés jelét láthatjuk az eltérő elnevezésekben. így találkozhatunk a „narrative analogy” megjelöléssel is. Robert Alter és mások hatására Denverben a St. Thomas Seminary-ben Peter Miscall egy cikk for­májában adja közre kutatásának eredményét, amelyet narratív analógiának nevez. Előkészítő munkának tekinthetjük még David Robertson írását, amely az Exodus 1-15. fejezeteivel foglalkozik, valamint Jóbot és a 90. zsoltárt vizs­gálja, nem mint elbeszéléseket, hanem mint költői alkotásokat.23 1976-ben elindul egy újabb folyóirat, amely ezt a nevet viseli: The Jo­urnal for the Study of the Old Testament, számai mindmáig megjelennek. Alapítói: David J. A. Clines, David Miller Gunn és Philip Davies. Ez a folyó­irat is teret kíván kínálni az irodalmi kritikai munkáknak. Sőt a Society of Biblical Dterature társaság a folyóirat számai mellett egy sorozatot is létrehoz, amely mellékletként jelenik meg, mára már több száz kötet jelent meg ebben a sorozatban, természetesen szerteágazó témákkal foglalkozva. Hasonlókép­pen jár el a Semeia folyóirat is, amely szintén melléklet sorozatot jelentet meg. A több helyen folyó, egymástól független előkészület után 1980 kö­rül egy nagy áttörés következik. Néhány döntő fontosságú munka megje­lenése jelzi ezt az áttörést. Ezt követően szinte azt lehet mondani, hogy az irodalmi kutatás uralja a területet, amelyen belül az elbeszélések vizsgálata önálló tudományággá nőtte ki magát. Nézzük meg, kiknek a munkái jelen­tik a fordulatot! 1980-ban jelenik meg Robert Polzin munkája, amely a Deuteronomista művet vizsgálja, először az első kötetben Mózessel kap­csolatban.24 Később a második kötet kiterjed a további részekre. Itt kell említeni David Miller Gunn munkáját Saul királyról, amellyel határozot­tan túllép a forrás-kritika határain.25 O maga számítja ezt a munkát az áttörést hozó művek közé. A következő esztendőben jelenik meg Cheryl Exum Sámson történetét feldolgozó kötete, amely egy sorozat kezdetét képezi, ahol különböző szövegek válnak a vizsgálat tárgyává egyre növek­vő feminista érdeklődéssel. Jelentős szerepe van az áttörésben az 1981- ben induló zsidó irodalomtörténeti folyóiratnak, a „Prooftexts”-nek.26 A folyóirat komoly elkötelezettséget mutat a Biblia irodalomkritikai vizsgála­ta iránt. Gyakran találhatjuk benne Edward Greenstein értékes cikkeit a New York-i Jewish Theological Seminary-ból. Egy gyűjteményes tanul­22 James L. Crenshaw: Samson. A secret betrayed, a vow ignored. John Knox Press Atlan­ta. 1978. 23 David Robertson: The Old Testament and the Literary Critic. Fortress Press, Philadel­phia, 1977. 24 Robert Polzin: Moses and the Deuteronomist. A Literary Study of the Deuteronomic History. Part One. Deuteronomy Joshua Judges. The Seabury Press. New Yorki 980. 25 David M. Gunn: The Fate of King Saul. An Interpretation of a Biblical Story. Sheffield, 1980. JSOT Supplement Series 14. 26 Prooftexts. Journal of Jewish Literary History. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom