Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Endre József: Európai könyvkultúra magyar földön
Kiss Endre József A könyvtár említésekor általában könyvespolcokra, könyvraktárra gondolunk, noha a könyvtár nem könyv-jellegű dokumentumokra is vigyáz: filmre, magnó- és videokazettára, hanglemezre, CD-re, s az újabb és újabb információ-hordozókra. A könyvtár feladata, miként korábban, az új évezredben is az, hogy sokféle és fajta tudást hordozó dokumentumot őrizzen és tegyen hozzáférhetővé, melyek között a könyvek még nagyon sokáig vezető szerepre hivatottak. A reformkori Erdély könyvtáros tanára, tudós szerkesztője megfogalmazásának érvényét az elektronikus könyvtár korára is kiterjeszthetjük. Ezek ui. nem azért veszítettek időszerűségükből, mert eljárt felettük az idő, hanem azért, mert világunk feje tetejére állított, abnormális társadalmi és kulturális viszonyok irányában mozdult el: "...a pályám gyönyörűsége és vezérlő csillagom, hogy ha beoltják a nemzetbe a könyvek szeretetét, s szétosztják az országban a jó könyvek millióit, ők beszélni fognak nemzetünkhöz. Beleviszik sivárság és a csüggedés helyett a szép iránt való érzéket, a bizalmat, a hitet a jó iránt, s a törekvést a jóra. Kiszorítják azt a rettentő gyűlöletet és keserűséget, mely mindenfelé elterjedt nálunk. Szeretetet juttatnak a szívekbe. A műveltség mellé ... adjuk így a lelkek nemes humanizmusát, s ez magasra visz, messze a tudadanságtól, a gyűlölettől és a bűntől. Ezek a mi igazi ellenségeink. Irtó hadjáratot kell ellenük folytatnunk. El kell hódítanunk tőlük a szíveket. Váraink a könyvtárak, harcolunk, mert csatáink közben segítségünkre robog - mint Csaba vitézei - egy tábor: valamennyi igaz magyar írónk, költőnk, tudósunk és bölcseink szellemserege..." 17 A nyugati és hazai könyvtörténeti áttekintéssel kimondhatjuk: a magyar könyvkultúra mindig európai volt, annak szerves, megbecsült része. A magyar könyvkultúra és szellemi élet, amikor szabad, akkor európai könyvkultúra és szellemi élet, amennyiben az "európai" kifejezéshez az egyetemes értékőrzés és haladó szellemiség fogalmait társítjuk. A magyar lélek és szellem munkái ugyanakkor sajátos vonásokat hordoznak, melyek megkülönböztetik őket minden más nép, minden más kultúra alkotásaitól, s egyszersmind megakadályozzák, hogy egyszerűen besorolhatók legyenek a nyugati világnézet és gondolkodás kategóriáiba. Értékelésére nem a nyugatival történő, egyszerű összemérés útján, hanem sajátos történeti fejlődésének számbavételével kerülhet sor. Európában a "magyar ssyget" tökéletesen integrálódott a latdnitás világába, közben azonban megőrizte egyedülálló nyelvét, sőt, ősi írását és erede17 Gyalui Farkas: A magyar könyvtárak jövőjéről. =Könyvtári Figyelő 2004/1. 17-25.p. 118
