Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Endre József: Európai könyvkultúra magyar földön
Kiss Endre József Országgyűlési Könyvtár az állami élet jogi dokumentumait is hozzáférhetővé teszi. Ezeken kívül a megyei, városi, közművelődési, hivatali, iskolai, egyházi könyvtárak, szakkönyvtárak, népkönyvtárak látnak el ország szerte könyvtári feladatokat. 1948-tól a szovjet rendszer diktatúrája elszürkítette a szellemi élet eredeti színeit. Maga a szellem is — a könyvkultúrával együtt — totalitárius ellenőrzés alá került, hivatását csupán fogyatékosán gyakorolhatta, helyette a leninista ideológia alárendelt kiszolgálójává tették minden téren. A művelődés európai, keresztyén, konzervatív, humanista értékeit parancsra kellett elárulni, megbélyegezni, gyökereit elmetszeni és helyettük sztálinista panelekkel építkezni. Az értelmiség vagy maga is elárult, bírált, jobb esetben kiközösített, tönkretett, rosszabb esetben elpusztított alanya lett a gyökeres átalakításnak. S ha beállt az ideológiát kiszolgálók sorába, akkor megszűnt hagyományos értelmiségi lenni. Akik beálltak a sorba, azok "szellemi funkríonáriuskénf, eredeti hivatásukkal szembekerülve, ideológiai propagandistákká degradálódtak. A sztálinista, majd a kommunizmust, később szocializmust építő marxista diktatúra szellemi élete egészében szovjet rendszer része: sem az "európai', sem a "magyar1' jelző nem alkalmazható rá hitelesen. A korszak barbárságát példában cenzúra mellett, talán a szándékos kihagyásokkal közreadott külföldi és az ideológiailag "átírt" hazai klasszikusok így hamisított, csonkított művei fémjelzik leginkább. Az 1960-as évektől mélyülő társadalmi-politikai válsággal összefüggésben enyhül az ideológiai dogmatizmus és — bár foghíjasán, cenzúrázottan, de - részben visszatérnek a polgári gondolkodás még mindig bírált, de már elérhető, használható kategóriái. A közművelődési könyvtárak száma meghaladja a 10 ezret. A könyvek vásárlására költött összeg 8-10-szeresére emelkedik. A lakosság 60 %-a olvas rendszeresen az 1960-as évek közepén, legtöbben a magyar — és a "vasfüggöny" mögé beengedett — nyugati klasszikusokat. 1986-bn 1 ember napi 45 oldalt olvas áüagosan. Az évente kiadott, kb. 2000 mű kb. 25millió példányban jelenik meg. A század végén már — az 1980-s évektől — évi 10 ezer kiadott mű 100 millió fölötti példányszámáról beszélhetünk. Az új évezred küszöbén Magyarországon változóban vannak az olvasási szokások. Sokfelé — közlekedési járműveken, parkban, váróteremben- örömmel fedezzük fel az olvasót, amint elmélyed olvasmányában. Amikor azonban közelebbről meglessük, hogy mit olvas, általában elolvad minden örömünk, mert legtöbbször - tisztelet a kevesebb kivételnek — az értéktelen, nemzetközi szennyirodalommal találkozunk. Az ifjúság körében az irodalmi műveltség háttérbe szorul, miközben a számítógép használata még jelentősebben tör előre. Minden második diák használ könyvtárat, de ebben a könyvtárhasználatba már a számítógépes tevékenység is beletartozik. A klasszikus értékek, nemzeti hagyományok 116
