Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Endre József: Európai könyvkultúra magyar földön
Európai könyvkultúra magyar földön Számottevőek az értelmiségi könyvtárak (Bőd Péter, Cornides Dániel, Pétzeli József, Sinai Miklós, Kisfaludy Sándor, Kazinczy Ferenc, Batsányi János) és a könyvkedvelő gyűjtők könyvtárai (Árva Bethlen Kata, Kazzay Sámuel, Fáy János, Teleki József, Illésházy István), s a nagy bibliofilek gyűjteményei Qankovich Miklós, Horvát István, Apponyi Sándor, Todoreszku Gyula, Ráth György), amikor is : „...a könyvek tízezrei Európa kö\ös műveltségének lényeges eredményeit tartalmazták. ”13 Gróf Széchenyi Ferenc kezdeményezésére 1802-től nemzeti gyűjteménnyel rendelkezünk és emellett országos jelentőségű tudományos és szakkönyvtárak alakulnak. A cenzúra-viszonyok nem jelentéktelen szerepet játszanak az 1848-as forradalmi események előtt, a sajtószabadság 1848. március 15-i kikiáltásáig. Az önkényuralom, s a dualizmus kora újra megerősíti a cenzúra befolyását, de a nyomdászat, a könyvkiadás, a könyvkereskedelem fejlődésének már nem tud gátat szabni. Az Athaenaeum, a Franklin Társulat, a Révai-Testvérek, a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Singer és Wolfner Irodalmi Intézete, a Szent István Társulat és más kiadók tevékenységének köszönhetően az 1800-as évek végén évente kb. 1500 mű jelenik meg Magyarországon, s ez a szám az első világháborúig ugrásszerűen emelkedik. A Trianoni Békediktátum az 1348 tudományos és közművelődési könyvtárból kevesebbet, mint a felét, 605-öt hagyott meg a Csonka- Magyarország területén. A 9.328.306 kötetes állományból 5.241.817 kötet maradt nálunk. A 91.741 ritkaságból 67.886, a 6.600 ősnyomtatványból 5.215, és a 15.513 régi magyar könyvből 9.050 maradt meg. 14 A két világháború között az a házi gondolkodás, mely — Hóman Bálint és Klebeisberg Kuno nyomán — a területi veszteségek ellenére megteremteni kívánta a "szellemi nagyhatalom" státusát, ezzel is készülve a történelmi Magyarország helyreállítására, termékenyen hatott a tudományos és művészeti életre. Legújabb kori történelmünk során az egyes szakterületek máig mértékadó munkái ekkor születnek meg. Szellemi mozgalmak indulnak a társadalmi problémák gyógyszereit kutatni — népi írók, falukutatók, népfőiskolások — a konzervtív, a liberális, a polgári irányzatokat gazdagítva. Az 1930-as évek végén és az 1940-es évek elején virágkorát élő korszak az 1944-es német, majd a szovjet megszállással lezárni. 15 A fővárosban országos jelentőségű nagykönyvtárak alakultak. Az Országos Széchenyi Könyvtár minden magyar nyelvű nyomtatvány gyűjtője, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára a tudományos kutatás forrásainak tára, az Egyetemi Könyvtár a legtöbb külföldi irodalmat ajánlja, a Fővárosi Könyvtár a társadalomtudományok egyedülálló műhelye, az 13 Berlász J.: Könyvtári kultúránk a XVIII. században. In: Irodalom és felvilágosodás. Bp. 1974. 283-332.p. 14 Magyar könyvtártörténet. id.m. 348-349.p. 15 Ranschburg V.: Magyar könyvkultúra. In: Magyarok a kultúráért. Bp. 1929. 201-202.p. 115
