Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Endre József: Európai könyvkultúra magyar földön
Kiss Endre József pozíció a könyvnek és könyvtárnak évszázadokon át, máig megőrzött, központi helye a művelődéstörténetünk alakulását sok tekintetben befolyásolhatta. Nem tekinthetjük ideálisnak a Mohács utáni időszakot a könyvkultúra szempontjából, a keresztyén Európa védelmében „két pogány kö^t egy hazaéri’ vívott küzdelmek állandó háborús pusztításai miatt. Mégis, a nyugatinál százszorta mostohább körülmények között, egyházszervezet, iskola- rendszer épül, nyomdák működnek, külföldi egyetem járásról, a protestáns országok — svájci, holland, német, angol, skót — univerzitásairól hozzák magukkal a magyar diákok a tudást, s az új könyveket, miközben a tehetősebb gyűjtők, tudósok, lelkipásztorok megrendeléseit már nyugati kereskedők teljesítik. A kollégiumi könyvtárak főúri patrónusaik támogatásával, folyamatos, élénk nyugati könyvkereskedelmi kapcsolatokkal és hazai kiadói tevékenységgel építik gyűjteményeiket. A török elől és hitvitázó ellenfeleitől menekülő tudós prédikátor, Szegedi Kis István műve mégis nyugaton ér meg több kiadást. A protestáns prédikátorok könyvtárai közül pl. Miskolczi Csulyak Istváné 393 kötetet, Geleji Katona Istváné 160 művet, Unglerus Lukács erdélyi szász evangélikus püspöké 155 művet, Török Balázs prédikátoré 93 tételes, Demétei Andrásé (Zemplén) 85 kötetes, Tatai Jánosé (Komárom) 70 tételes, Károlyi Gáspáré 73 könyvet tartalmazó jegyzéket hagyott az utókorra. Weber János evangélikus lelkész több tucat könyvből álló könyvtáráról tudunk. 11 Tótfalusi Kis Miklós tipográfiája az európai élvonalba sorolható. Az ellenreformáció, a jezsuiták tevékenysége, a nagyszombati egyetem, az újjáéledő szerzetesi könyvtárak, Pázmány Péter tevékenysége, a főúri (Ráday Gedeon, Széchenyi Ferenc, Bruckhental Sámuel, Teleki Sámuel, Festetich György, Apponyi Antal, Reviczky Károly) és főpapi gyűjtemények (Klimó György, Esterházy Károly, Batthiány Ignácz, Patatich Ádám) más oldalról, de föllendítik a könyvművességet és elősegítik a barokk könyv elterjedését. A Rákóczi-szabadságharc adja könyvkultúránknak az első hazai - latin nyelvű - újságot. Békeidőben világi téren kaszinók, klubok, olvasókörök alakulnak a 18. század végétől, ahol a könyvek mellett már magyar nyelvű lapokat olvashatnak. A kor sajátossága, hogy olyan egyéneknek, családoknak is vannak könyveik, akiket ma írástudatlanoknak minősítenénk. Ez időben pl. a dunántúli kisnemesek 1/4-e tudja aláírni a nevét, 119-ből 34 tud olvasni. 11 12 A műveltség nem kötődik szorosan az olvasási kultúrához. Egy írástudatlan nemes vallomásában tucatnyi bibliai kifejezést és idézetet foglaltak jegyzőkönyvbe, bizonyítva, hogy az olvasottság — adott esetben a bibliás műveltség — nem feltétlenül az egyéni olvasás eredménye. 11 Magyar könyvtártörténet, id.m. 98-100. p. 12 Magyar művelődéstörténet, id.m. 197.p. 114
