Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Horváth Krisztina: Protestantizmus Magyarországon a felvilágosodás korában
Protestantizmus Magyarországon a felvilágosodás korában főiskola terve, és e gondolat kapcsán, maga az evangélikus egyház főfelügyelője javasolta a két egyház uniójának eszméjét. Református részről a szóban forgó terv mérsékelt lelkesedést váltott ki. A tiszántúliak dogmai okokra hivatkozva és féltve egyházuk anyagi önállóságát, egyre inkább ellenezték az uniót, ami ezek után rövid időn belül zátonyra futott. Azóta új kísérlet az ügy érdekében nem történt, de a két egyház testvéri kapcsolatát a későbbiekben több közös intézményük tovább erősítette. A szabadságharc leverésétől az 1859-es pátensig A magyar hadsereg 1849 augusztusában letette a fegyvert az orosz haderő előtt. 1949 nyara nem kedvezett a zsinattartásnak. Szeptember 18- án gr. Zidhy Ferenc teljhatalmú országos főbiztos rendeletet adott ki az egyházi gyűlések betiltásáról.15 Ezt követte a Haynau- féle rendelet 1850- ben. Közben az 1854-ig tartó ostromállapot minduntalanul szedte áldozatait. Katolikus és protestáns tanítókat és lelkészeket sújtottak várfogsággal vagy ítéltek halálra. Az 1850. február 10-i rendelet megszüntette az egyházmegyei és kerületi felügyelők és gondnokok hivatalát. Ezáltal akarták a protestáns egyházakat megfosztani befolyásos világi tagjaiktól. Megtiltották a gyülekezési jogot és 1854-ig csak helyi egyházi gyűléseket lehetett tartani. A megürült püspöki tisztségeket a reformátusoknál helyetteseknek, az evangélikusoknál Bécsből kinevezett adminisztrátoroknak kellett ellátniuk. A bécsi kormány mindent megpróbált, hogy akadályozza a protestáns egyházak munkáját. Lefoglaltatta a Bibliákat és bezáratta a londoni Bibliatársulat budapesti és kőszegi raktárát. Az 1851-es új iskola- rendszer az egyházi iskolákat olyan követelményrendszer elé állította, hogy az előírásoknak csak néhány, gazdaságilag kivételesen jó helyzetben lévő iskola tudott eleget tenni. A győztesek be akarták vezetni az egyházi szervezet új formáját. A Helytartótanács megtiltotta a protestánsok számára a püspöki cím viselését. Egyéb intézkedései közé tartozott, hogy a katolikus gyermekek felvételét sem engedélyezte kedvelt protestáns iskolákba illetve, hogy az újonnan választott nemkatolikus tanítók és lelkészek hivatalukat csak a katonai kormányzat hozzájárulásával foglalhatták el. 1855-ben Ferenc József császár és IX. Pius pápa olyan konkordátumot kötött, mely újból belső érdekszövetségre lépett a katolicizmussal. A konkordátum a katolikus egyháznak iskolaügy területén a protestánsok kárára biztosította előjogait. Ilyen körülmények között alkotta meg Bécs a protestánsok egyházi törvénytervét. 15 Szathmári Judit: A magyarországi protestáns egyházak az önkényuralom éveiben, In: Fiatal egyháztörténészek írásai, ME- BTK Újkori Magyar Történeti Tanszék, 1999. 99
