Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Novák István: Sajnálom - de én csak így láttam...
Novak István a. / Itt van mindjárt a — Recenzens részéről több oldalról körüljárt — társadalom2 képe és fogalma. Különösen ez utóbbival bajlódik sokat és igyekszik — elismerem: eredményesen — a részemről meglehetősen lazán megfogalmazott definíciót a szociológia igényeinek és tudományának megfelelően meghatározni. Sajnálatos azonban, hogy ezt a — részemről is köszönettel honorált — tevékenységét két körülmény előnytelenül színezi. Trianon és az egyház kettős (földi és lelki-mennyei) jellegének emlegetése. Tanulmányomból — így véltem-vélem — világosan kitűnik, hogy mondanivalójának ez a részlege elsőrenden és nyomatékkal a Magyarországi Református Egyház adottságaira, következésképpen Krisztus földi egyházának erre a „részhalmazára”3 vonatkozik. Trianont és nyomában a más államszervezetek kereteibe kényszerített református magyarságot ide keverni, értelmezni, hiányolni legkevésbé sem látszik kívánatosnak. Más államok, más társadalmak, más egyházi szervezetek, más testi-szellemi adottságok, röviden: más dimenziók! Külön tanulmányt érdemelnének! Krisztus láthatadan lelki egyháza pedig olyan terület, amelyet evilági életünk szociológiai, szociográfiai szándékaival — még a „levetett saruk” állapotában sem — tudnám megközelíteni. Csak a Lélek, a hit és az alázattal kezelt teológia „eszközei” lehetnek erre alkalmasak. Ezekkel — gyengécske hitemet leszámítva — sajnálatos módon nem rendelkezem. b. / Tanulmányomnak a Recenzens által „a társadalmi folyamatok alanyai”4 c. fejezetrészeként kezelt mondanivalóival készséggel egyetértek. Különösen ott, ahol a magyarországi társadalmi kutatások szűk eredményeire, közöttük — a részemről is ismert és nagyrabecsült - Tomka Miklós ezirányú irodalmi tevékenységére utal. „Látleleltként” megjelölni merészelt, ám a Recenzens olvasatában „víziónak”5 minősített idevonatkozó megállapításaimat jól kiegészíti és — talán nem leszek szerénytelen! - több oldalról igazolja. Nézeteink viszont ott meglehetősen különböznek, ahol a Recenzens úgy véli, hogy az általam figyelembe vett társadalmi kategóriákat valamiféle szilárd rétegekként kezelném, ahogyan írja: „eleve kizárva a mobilitás, a csoportösszetétel változásának lehetőségét.”6 Nem zárom, nem zárhatom ki, mert ezek a „mozgások” — még nagyon szegényes szociológiai ismereteim szerint is — törvényszerűek és folyamatosan érvényesülnek. Szándékosan nem foglalkoztam velük. Két okból. Egyik: a több ízen perhoreszkált „láde- let”-nek az a természete, hogy a megtekintés, tehát a statikus „lát” adott pillanatot és nem személy, tárgy, esemény, társadalmi adottság stb. mozgását rögzíti. Persze mozgást is lehet „látni” és róla „leletet” készíteni, ám ennek szemrevételezését ezúttal az a — másik okként kezelt - tényező akadályozta, hogy figyelembevétele és „minősítése” tanulmányomat - a közölhető terje2 Nagy Károly Zsolt id.m. 38-40. 3 U.a. 38. p. 4 U.a. 40-44. p. 5 U.a. 42. p. 6 U.a. 41. p P8
