Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Halál, feltámadás, örök élet az Ószövetségben
Enghj Sándor hitték el, hogy a keserűség minden formájának célja az áldás, az élet. Jahve szép életre22 teremtette az embert, s az Ószövetség emberét a halál is erre a szép életre akarta tanítani. Ennek megértésére nyit utat az Ószövetség. A mindennapi élet tapasztalata valóban az, hogy ahol a fény, ott az árnyék. A halál megtalálható az élet minden területén, és győzelmének jeleit hirdeti az élet, de győzelme mégis a legnagyobb vereség csupán, mert végül a halál által is csak teljesen Istené lesz, az Ö halottja marad az ember a halálban, ezért a halál is az élet győzelmét jelenti. Isten azonban nem csak a halálban akarja magáévá tenni az embert, hanem földi életében is. Az életnek ezt az értelmét segíti megtalálni az Ószövetség, miközben apró tapasztalatokon keresztül szoktatja hozzá az embert a jó végső győzelméhez, és biztosítja őt Jahve jóindulata felől, aki diadalra viszi a jót a rosszal, az életet a halállal szemben.23 2. Az embernek mindennapjaiban komoly kérdéseket vet fel a jó és rossz problémája, az élet és halál harca. Nem akar kevesebb lenni ez a dolgozat, mint keresés, mely abból a vágyból fakad, hogy Jahve adja meg az élet-halál kérdésére a választ. A világ számára persze sokféle válasz létezik. Természetes, hogy mi teológiai választ várunk24 és a dolgozat természetéből fakadóan ezt az Ószövetség bizonyságtételében keressük. Az Ószövetség az életet Isten-ember viszonyában25 képzeli el, melynek alapjait Isten a teremtésben vetette meg. A teremtés egyedülálló tevékenységét a héber Biblia azzal is kifejezte, hogy a «13 igét a teremtésségét éppen azzal munkálja, hogy meg akarja akasztani azt.. .igaza volt Schillernek, amikor azt mondotta, hogy az olyan egyetemes valami, mint a halál, csakis jótétemény és áldás lehet.” - RAVASZ A halál életformáló ereje i. m. 261. old. 22 „Csak az a szép élet, mely halálból támadt” - Angelus Silesius. - RAVASZ A halál életformáló ereje i. m. 262. old. 23 „A vallás ahhoz nyújt lehetőséget, hogy megtaláljuk, hogy felfedezzük az élet értelmét. A legegyetemesebb értelmezési horizont, a legáltalánosabb értelemnyujtó rendszer arra válaszol, hogy a valóság rosszindulatú-e vagy jóindulatú, hogy a rossz győzedelmeskedik-e a jón, vagy a jó a rosszon, hogy emberi tragédia-e az élet vagy isteni komédia?” - NYÍRI, T Ki ez az ember Budapest 1976. 17. old. 24 „A theologiai tudomány a legkritikaibb tudomány abból a szempontból, hogy az emberi szellemnek megállást nem enged, hanem arra kényszeríti, hogy addig kérdezzen, míg az emberi gondolkozás és ismerés lehetősége megszűnik, s ahol Isten veszi át a szót, hogy Ö adja meg a hitben az ember és a vüág, az élet és a halál kérdéseire az utolsó és egyeden lehetséges feleletet.” - TAVASZY A theologiai tudomány az élet szolgálatában i. m. 424. old. 25 GEREBY mondja AQUINÓI Tamás örökkévalóságra vonatkozó gondolatait értékelve, hogy a teremtés nem a világ keletkezésének mikéntjéről szól, hanem Isten és az általa teremtett világ kapcsolatáról, s azt fogalmazza meg milyen viszony áll fenn a Teremtő és a teremtett világ között. - AQUINÓI, Szent Tamás A világ örökkévalóságáról Jószöveg Műhely Kiadó 1998. 51. old. 86
