Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csohány Jnos: Belmisszió a református oktatásban
Belmisszió a református oktatásban adtak elő a diákság előtt a Kollégium oratóriumában (imatermében, ahol 1849. január 9-től május végéig az országgyűlés képviselőháza ülésezett). Ezzel a belmisszió bevonult a Kollégiumba. 1887-ben megkezdték ott az ifjúsági istentiszteletek tartását, 1892-ben aztán a vasárnapi iskolákét is. A Kollégium közös tanári karának határozatára, Csiky Lajos, Erdős József és mások indítványára 1894-ben rendszeresítették a gyermek-istentiszteleteket. Az elsőn Csiky Lajos hirdette az Igét a gimnázium alsó tagozatos diákjainak és az elemistáknak. A Debreceni Kollégium Gimnáziumának nevelése akkor fordult belmissziós irányba, amikor 1901-ben S. Szabó József (1862-1944) lett a vallástanár. S. Szabó József 1894-től 1929-ig tanított a Kollégium gimnáziumában és vallástanárrá kinevezése előtt néhány lelkészi képesítésű tanártársával 1898-tól rendszeresen prédikált gyermek-istentiszteleten az oratóriumban. 1901-ben aztán bevezette az adventi és böjti istentiszteleteket. Az énekteremben zajlottak ezek, ahová egy-egy osztály tanulói gyűltek össze. Ez teljesen új dolog volt ott. 1903-ban aztán a gimnázium felső négy osztályának diákjaiból önkéntes alapon megszervezte az ifjúsági gyülekezetét. A felnőtt reformátusok egyházközségeinek mintájára presbitériumot alakított, tisztségviselőket választatott, pénzkezelést valósított meg, hogy az ifjúsági gyülekezet tagjai a hitben és a református egyház- községi életben elmélyüljenek, és gyakorlatot szerezzenek. Akkor abban a gimnáziumban a tanulók 90-92 %-a volt református, míg az ország református gimnáziumaiban a reformátusok aránya 65-70 %-ra rúgott, voltak helyek, ahol még annyira sem. 1883-ban megalakult a Budapesti Református Ifjúsági Egyesület. A belügyminiszter azonban csupán 1892-ben jegyeztette be, addig csendben tevékenykedett. A bejegyzés után megélénkült az élete. Az 1910-es években elhagyta a Budapesti jelzőt nevéből, mivel országos szervezetet sikerült kiépítenie. Az 1920-as évek tájától Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIÉ) néven izmosodott meg és nagy taglétszámmal hódította meg a különböző típusú középiskolákat és iparitanuló-iskolákat, de végezte az iskolán kívüli ifjúság belmissziós irányultságú szervezését. 1900-ban Budapesten egyetemisták alapították a Bethlen Gábor Kört, ami aztán 1910 körül a gimnáziumokban is köröket szervezett. Munkaterülete belmissziói vallásosság, szeretetszolgálat, kulturális, hazafias önművelés és különböző iskolán kívüli területeken vallásos-kulturális, hazafias önművelés és különböző iskolán kívüli területeken vallásos-kulturális estélyek, előadások rendezése, bibliaórák tartása volt. 1904-ben Balogh Ferenc debreceni professzor elnökletével szerveződött meg Budapesten a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (MEKDESZ), ami később Magyar Diákok Pro Christo Szövetsége néven hódított magának széles munkamezőt. Eleinte főiskolai és egyetemi hallgatók, később középiskolások között is dolgozott. 13
