Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csohány Jnos: Belmisszió a református oktatásban
Csohány János az iskolaszéken keresztül egyházközségük iskolájában, létesítettek szeretetszolgálat! intézményeket, felkeresték a tanyák és szórványok lakóit, akkor hatotta át apránként, idő teltével az egyházat és iskoláit a belmisszió evangéliumi szellem. 1903-ban a magyar református egyház országos vezető szerve, az egyetemes konvent kötelezte a lelkészeket a belmisszió végzésére. 1910-ben ugyanez a konvent elrendelte, hogy a teológiákon mind a négy évfolyamon tanítsák a lelkészjelölteket a belmisszióra és a cura pastoralisra (lelkigondozás). Debrecenben 1912-ben létesült ilyen tanszék és Kiss Ferenc (1862-1948) esperest választották meg rá a következő évben. Belőle lett a debreceni egyetem első rektora 1914 őszén. 1931-ben az Országos Református Szeretetszövetség megalapításával és felvirágoztatásával is beírta nevét a belmisszó történetébe. Az Országos Református Lelkészegyesület 1912-ben szervezte meg az első belmissziói tanfolyamot a már szolgálatban álló lelkészeknek. Megnyitóbeszédet Baltazár Dezső püspök, az egyesület elnöke mondott. Erdős József (1856-1946) pancsovai lelkész, később debreceni teol. Egyetemi tanár 1881-ben került Pancsovára. Ott kezdte meg a magyar református egyház első vasárnapi iskolájában a tanítást. 1882-ben pedig Budapesten Biberauer Irma szervezett vasárnapi iskolát és oktatta benne a gyerekeket. 1883-ban csatlakozott Biberauer Irma vasárnapi iskolai munkájához későbbi férje, Szabó Aladár (1860-1944) akkor teológiai hallgató, később a Bethania Egylet megalapítója és budapesti teológiai tanár, valamint két teológus társa. Nagy segítséget kaptak a vasárnapi iskolák szervezésében professzoraiktól, Petri Elektől, Szőts Farkastól és Kenessey Bélától. Farkas Sándor helyettes lelkész kiadta az első magyar vasárnapi iskolai énekeskönyvet Gyermeklant címen. 1896-ban Csiky Lajos írt gyermekek számára imakönyvet (Imakönyvecske, Debrecen, 1896). 1904-ben megalakult a Vasárnapi Iskolai Szövetség, ami az ország református vasárnapi iskoláit tömörítette. A vasárnapi iskolai mozgalom új irányt adott az iskolai hitoktatásnak. Újszerűén foglalkozott a gyerekekkel. Míg az iskolai hitoktatás tanrendbe iktatott kötelező tantárgy keretében történt, a vasárnapi iskolai foglalkozásokon a gyerekek önként vettek részt. Ott a gyerekeknek nem csupán vallásos ismereteiket mélyítették el, hanem játékos formában igyekeztek megszerettetni velük vallásukat. Érzelmileg gazdag, Jézus Kirsztushoz, megváltójukhoz kapcsolódó maradandó hitélményt ébresztettek bennük. Számos szegénysorú gyermeknek ruhával, élelemmel és más adománnyal egyengették életútját. A Debreceni Kollégiumban 1869-től működött a Hittanszaki Önképző Társulat (HŐT). A társulat alapításának gondolatát Balogh Ferenc egyháztörténeti professzor vetette fel. Ő lett felügyelő tanára és szellemi irányítója. A teológusok a HŐT ülésein visszatérően foglalkoztak a belmisszióval, evangelizációval, szórványgondozással, szeretetszolgálattal, a diakónus és diakonissza intézménnyel. Evangelizációs jellegű prédikációkat írtak és 12
