Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 2. szám - MÚLTUNK - Szabó András: Reformáció Északkelet-Magyarországon - meggondolkodtató esetek
Reformáció Északkelet- MagyarorszAgon meggondolkodtató esetek várnagya, a krakkói egyetemen tanult Filpes Albert18 az ottani, Szent Fülöp és Jakab apostolokról elnevezett rendházzal bánik el hasonlóképpen, elfoglalva természetesen a birtokait is.19 De Serédinek tulajdonítják annak a Gönc határában álló remeteháznak az elpusztítását is, amelynek festői romja mind a mai napig kedvelt kirándulóhely a Zempléni hegység nyugati oldalán .20 A reformációhoz csadakozott Bebek család nem csak a pálosokra specializálta magát: Bebek Imre és Ferenc 1532 elején embereikkel megrohanják a (miskolc-) tapolcai benedekrendi apátságot (Oláh Miklós birtokát), kűzik a szerzeteseket és lerombolják az épületet .21 Bebek György 1556-ban Sajóvámosról űzi el a ferenceseket,22 s 1558-ban elfoglalja a mislyei premontrei prépostságot, amely ez után már nem tud magához térni, noha prépostjai még az 1560-as években is viselik hivatalukat.23 A Perényiek hasonló cselekedeteit is megőrizte az emlékezet: Petényi Péter Tőketerebesről űzi el a pálosokat, s a kolostor köveit várépítésre használja 24 (ahogyan a sárospataki Vöröstoronyt is részben a helyi domonkos kolostor köveiből építteti) 25 Az ő emberei támadják meg a Zemplén megyei Céke ferences rendházát is, s megölik az ellenálló gvárdiánt, Szántai Demetert - a ferencesek ezt követően eltávoznak innen .26 Perényi Péterről legutóbb Szűcs Jenő mondta el, hogy köztes álláspontot foglalt el a reformáció és a katolicizmus között.27 A leleszi premontrei prépostságnak különösen sok jut a jóból: 1543 novemberében Serédi István rabolja ki a templomot és a konventet, majd 1555-ben Bebek György és Perényi Gábor emberei ismétlik meg ezt a jövedelmező akciót.28 Egy másik dúsgazdag birtokos, Ecsedi Báthory György azt a varannói ferences kolostort pusztítja el, amelynek az apja még nagy pártfogója 18 SCHRAUF Károly, Regestrum bursae Hungarorum Cracoviensis. A krakói magyar tanuiók-háza lakóinak jegyzéke (1493—1558), Budapest, 1893, 22, 93. '9 EtE IV. 557. - DAP 2. 309. 20 A Boldogasszony pálos kolostor: DAP 1. 167. 21 EtE II. 198-199, 234—235. - a támadók célja az apátsághoz tartozó jobbágyok és falvak birtoklása volt, az ürügyet a másik királyhoz való tartozás szolgáltatta. 22 KARÁCSONYI János i.m. II. 204. 23 ZOVÁNYI Jenő, A reformáció Magyarországon 1565-ig Budapest, [1922], 240. — 1557 és 1572 között Szerdahelyi Mátyás viselte a mislyei prépost címét: Történelmi Közlemények Abaúj-Torna Vármegye és Kassa Múltjából 1914—1915. 36. 24 Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez 1896, 311. — DAP 3. 2. — Ennek ellenére 1542. február 7-én felbukkan egy Imre nevű terebesi generális prior: EtE IV. 4—5. 25 DÉTSHY Mihály, Sárospatak vára és urai 1526-1616, Rákóczi Múzeum Baráti Köre, Sárospatak, 1989, 27. 2* KARÁCSONYI János i.m. 400, 408, 410. 27 SZŰCS Jenő, Sárospatak reformááójának kezdetei, A Ráday Gyűjtemény Évkönyve II (1982), 37-38. 28 EtE IV. 310, 327. — Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez 1896, 68-69. 147
