Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 2. szám - MÚLTUNK - Szabó András: Reformáció Északkelet-Magyarországon - meggondolkodtató esetek
Sgabó András volt,29 s a főnemeseknek esik áldozatul a dédesi Szentlélek pálos rendház is.30 Érdekes a hős egri várvédő, Dobó István esete, aki a nevezetes 1552- es ostrom idején még katolikus volt, hisz várkapitányi tevékenységét azzal kezdte, hogy elfogatta az elődje alatt itt működött három protestáns prédikátort.31 Vallása azonban nem tiltotta, hogy testvérével, Domokossal együtt 1543 előtt el ne foglalja az Ung vármegyei villyei pálos kolostor birtokait,32 s 1548 elején el ne rabolja a gerényi plébániatemplom 2000 forint értékű kincseit és berendezését.33 A család egy másik tagja pedig az ungvári pálosok egyes birtokaira tette rá a kezét.34 A felidézett erőszakos cselekmények után most fordítsuk a figyelmünket egyedül a ferences rendre. A hagyomány úgy tartja, hogy számos korábbi ferences szerzetes lett reformátorrá, s Szűcs Jenő kutatásai óta tudjuk, hogy nagy szerepük volt a Dózsa-féle parasztfelkelés ideológiai előkészítésében, s hogy eszméik — a chiliazmus, a prófétai öntudat, s a szociális érzékenység — sokban rokonították őket a reformáció képviselőivel.35 Arra már kevesebb figyelmet fordítottunk az utóbbi időben, hogy a szigorú ferencesek próbáltak egyedül szembeszállni a reformáció térhódításával, többek között úgy, hogy a veszélyeztetett helyekre prédikátorokat küldtek. Mivel a többi rendhez képest szegények voltak, a nép nyelvén prédikáltak, s hasonló dolgokat is hirdettek mint a protestánsok, ők lettek az egyetlen középkori szerzetesrend, amely bizonyos helyeken (például Gyöngyösön, Szegeden, Csíksomlyón) túlélte a reformációt. Északkelet-Magyarországon ez nem sikerült nekik, ez az elmondott pusztítási katalógusból is kitűnik. Külön figyelmet érdemel az abújszántói kolostor esete, mivel ebben a tokaji borvidék szívéhez tartozó mezővárosban szó sem volt főnemesi erőszakról. A város Mohács után Serédi Gáspár birtoka lett, s 1530 körül bukkant fel itt az első reformátor, Gálszécsi István, talán ekkor már protestáns, de a wittenbergi tanulmányai előtt.36 Ha így történt, akkor tizenkét esztendeig éltek itt együtt a ferencesek a protestánsokkal, s nem bántotta őket a protestáns föld- birtokos sem. 1540-től a korai reformáció egy másik nevezetes alakja, Szántai István látta el a protestáns lelkészi és tanítói hivatalt, ő azonban 1541 legelején meghalt, s a két felekezet közötti óriási feszültségeket 29 KARÁCSONYI János i.m. I. 104. 30 DAP 1. 64. 31 SZEDERKÉNYI Nándor, Heves vármegye története, II. kötet, Eger 1890, 109—110. 32 DAP 3. 221. 33 EtE V. 28-29. 34 EtE IV. 437,448. 35 SZŰCS Jenő, Ferences ellenzéki áramlat a magyar parasztháború és reformááó hátterében. ItK 78 (1974) 409-435. 36 Új magyar irodalmi lexikon, főszerkesztő PÉTER László, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994, 650-651. (Ezentúl: ÚMIL). 148
