Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Börzsönyi József: A gyülekezet anyagi alapjai az ószövetségben
ca Sárospataki Füzetek 2003/1 so így rendelte el Isten népe földjére vonatkozó tulajdonjogát: „A földet senki se adja el véglegesen, mert enyém a föld, ti csak jövevények és zsellérek vagytok nálam.” (3Móz 25,23) A honfoglalás történetei is arról szólnak, hogy Isten adja népe kezébe az országot. Az első város, Jerikó elfoglalása úgy történik, hogy az Istent dicsőítő kürtzengésre leomlanak a bevehetetlen védőfalak. Ha Isten nem jár előttük és nem hadakozik értük, azonnal kudarcot is vallanak, vereséget szenvednek, mint Ai városa ostrománál. Ennyire több oldalról indokoltan is az Úré minden anyagi érték és kincs. Nemcsak a föld tulajdonjoga volt biztosított Isten számára, hanem a termés, az állatok szaporulata is; minden az O áldása. Ha ez az áldás valami miatt elmarad, nélkülözés és éhínség köszönt a népre. A szép zsoltáridézet ismeretes mindenki előtt. „Hiába keltek korán, és feküsztök későn: fáradsággal szerzett kenyeret esztek. De akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget.” (Zsolt 127,2) Oly sok példája van annak, hogy ha onnan felülről az áldás elmarad, akkor még a fáradtsággal szerezett kenyér is hiányzik, és valóságos éhhalál fenyeget. Elegendő az eső elmaradása. Amikor Illés így szólt erről: „Az élő Úrra, Izráel Istenére mondom, akinek a szolgálatában állok, hogy ezekben az esztendőkben nem lesz sem harmat, sem eső, hanem csak az én szavamra” (lKir 17,1), akkor olyan éhínség következett, amely ember és állat életben maradását fenyegette. A csapadék hiánya gyakorta bekövetkezett Palesztina területén, minden esetben nagy vészhelyzetet előidézve, és mindig tudatosítva az egész népben, hogy valami miatt Isten büntetése, ítélete ez a népen. Salamon templomszentelő imádságának is nélkülözhetetlen része ennek az áldásnak kérése: „Ha majd bezárni ez ég, és nem lesz eső, mert vétkeznek ellened, de azután imádkoznak ezen a helyen, vallást tesznek nevedről, és megtérnek vétkükből, mert megaláztad őket, te hallgasd meg őket a mennyből, és bocsásd meg szolgáidnak és népednek, Izraelnek a vétkét, sőt tanítsd őket a jó útra, amelyen járniuk kell, és adj esőt földedre, amelyet népednek adtál örökségül!” (lKir 8,35-36) Nemcsak szárazság miatt maradhatott el a termés, hanem más csapás is eredményezhette ugyanezt. Sáska csapatok pusztítottak el minden gabonát, mielőtt beérett volna. Jóéi próféta könyve sáskacsapásról tudósít, amely szintén Isten büntetéseként következett el, és bűnbánattal, megtéréssel érhető el, hogy Isten ezt a pusztulást elfordítsa népéről. Különösen a Bírák korában a megtermett, betakarított terményt elSO 76 03
