Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Novák István: Egyháztársadalmunk - Kísérlet egyfajta egyházszociológiai "látlelet" felvételére
0*3 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2003/1 80 eredményekkel alakul. Hogy e sokféleségből, ezernyi változatból valamiféle megfogható és körülrajzolható egyháztársadalmi kép mégis kibontakozhatik, annak egyetlen biztosítéka J ézus Krisztus személye. Mert „a társadalom nem egyenlők egymás mellett, hanem sok követő az egy vagy a néhány körül”.' Itt az Egy az, akit ha a személyiség, az ember követ, társadalmi hovatartozása kétségtelenné válik, és legfeljebb arról lehet szó, hogy ennek a követésnek és kötődésnek sokfélesége végül is milyen összképet tud megformálni. 2. Egyháztársadalmunk és a történelem viszonyának vizsgálatánál többféle körülményt kell megfigyelnünk. Mindenek előtt azt, hogy ez a történelem mind az egyház, mind a nemzet históriájának adottságait egyaránt átfogja. Egyház és nemzet történelmével a társadalom valamennyi tagja — az iskolák kereteiben - többé vagy kevésbé, jól vagy rosszul megismerkedett. Más kérdés, vajon ez az „ismerkedés” mennyire megalapozott, és ismét más, vajon mennyire felel meg az egykori — „történelmi valóságként” emlegetett — tényleges történéseknek. Ugyanakkor az sem közömbös, vajon ennek a sokfelől veszélyeztetett történelmi tudatnak milyen részei — esetleg csupán részecskéi — maradtak meg a társadalom emlékezetében. Mindez miért fontos? A kérdésre adható válasz persze nem csupán a közismert „história est magistra vitae” szlogenjébe ütközik, mert ezen jóval túlmutat. Első renden is oda, ahol a társadalom — és vele együtt a nemzet — önazonosságának gyökerei húzódnak. Utóbbiakról persze meg lehet feledkezni, létezésüket esetleg le is lehet tagadni. Mindkét változat azonban veszélyekkel járhat, mert magát a jelenben élő társadalmat egy — olykor egyetlen — biztos támasztékától fosztja meg. Gyökérte- len, mert azt letagadó, vagy történelmét elrágalmazó társadalom egyfelől nem képes azokat az erőket mozgósítani, amelyek létét és fennmaradását naponkét biztosítják, másfelől szabad prédája lehet bármely olyan mozgásnak, amely az ilyen emberi közösséget szinte pillanatok alatt megsemmisítheti. Ezek a gyökerek és reájuk alapozottan a társadalom történelmének legkülönfélébb mozzanatai — a dolog természete szerint — nem azonos értékűek, nem azonos módon fontosak. „Az igazán fontos történelmi esemény arról ismerszik meg, hogy 1 1 Németh László: A minőség forradalma. Budapest, 1998. 723. go 63 GS
