Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 2. szám - MÚLTUNK - Szabó András: Reformáció Északkelet-Magyarországon - meggondolkodtató esetek
Reformáció Északkelet- Magyarországon meggondolkodtató esetek mutatja, hogy Dévai Mátyás a szerzeteseket gyanúsította a megölésével.37 1542 őszére a város lakosságának túlnyomó többsége csatlakozott a hitújításhoz, a polgárok ennek következtében kiűzték a rend tagjait, s értékeiket lefoglalták.38 S mi a helyzet a ferencesekből lett reformátorokkal? Szűcs Jenő a már idézett, s a sárospataki iskola kezdeteiről szóló vitacikkében ízekre szedte és végképp a mesék világába sorolta azt a romantikus történetet, amely szerint Kopácsi István, a sárospataki ferences rendház utolsó rendfőnöke lett volna, s 1531-ben rend társával, Sztárai Mihállyal együtt csadakozott volna reformációhoz, áttérítve Perényi Pétert és megalapítva a pataki kollégiumot. Ugyanakkor teljesen logikádanul elfogadta azt a „hagyománymagot”, hogy Kopácsi és talán Sztárai is ferences volt korábban.39 Az igazság az, hogy egyeden korabeli, szavahihető adat sincs erre. A hagyomány bencédi Székely Istvánt is a volt ferencesek közé sorolta, még a hiperkritikus Zoványi Jenő is azt írta, hogy „mint a ferencrend tagja iratkozott be a krakkói egyetemre”,40 azonban állításának bizonyítékát sehol sem találni, noha ezt az életrajzi elemet még az Új magfar irodalmi lexikon is átvette.41 Ugyanez a lexikon Szkhárosi Horvát Andrást is határozottan ebbe a társaságba sorolja,42 azonban ismét csak feltételezés áll a dolog mögött és nem bizonyosság. Összefoglalóan az a tanulság vonható le a dologból (amit már más témával kapcsolatban is bizonyítottam), hogy a 16. század egyház- és irodalomtörténete tele van későbbi keletkezésű és sokszor szinte kiirthatatian legendákkal, amelyek menetrendszerűen belopóznak az összefogaló művekbe is — ezek közé kell sorolnunk (ha csak valaki valamilyen ellenkező bizonyítékot nem talál) a ferencesekből lett reformátorok történetét is. Abaújszántó mellett még fontosabb tanulságokat hordoz Miskolc esete, ahol már 1537-től hitújítók ellen kirendelt ferences prédikátor működött,43 ami azt jelentette, hogy a városban legkésőbb ettől az időponttól kezdve számolni kell a reformáció hatásával. A város birtokosa 1540-től Balassa Zsigmond és buzgó katolikus felesége Fánchy Borbála 37 ZOVÁNYI Jenő, Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon, 3. jav. és bőv. kiadás, szerkesztette LADÁNYI Sándor, Református Zsinati Sajtóosztály, Budapest 1977. 568. — EtE III. 522. 3» KARÁCSONYI János i.m. I. 400; II. 160. 39 SZOCS Jenő i.m. (1982) 16B20, 22. « ZOVÁNYI Jenő i.m. 586. 41 ÚMIL 1931. (Ugyanígy megismételve a második kiadás CD-ROM és hagyományos változatában is.) — Az adat forrását szintén nem találta: SZENTMÁRTON1 SZABÓ Géza, Székely István: Zsoltárkönyv, Krakkó 1548. (hasonmás kiadás kísérőtanulmánya), Argumentum Kiadó — MTA Irodalomtudományi Intézete, Budapest 1991. 8. (Bibliotheca Hungarica Antiqua XXVI.) « Uo. 2007. 43 KARÁCSONY János i.m. I. 398. - EtE II. 483-489. 149
